Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Járások

-1954. november 29-ével Dunafalva néven szervezett községet a --hoz osztották be. (540.706/1954. MT h. - MK HL 1955.28. sz.) -1956. január 1 -jével Palotabozsok községet a pécsváradi járásból a --hoz osztották be. (10-17/1955. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) - 1956. február l-jével a megszűnt villányi járásból Bezedek, Ivándárda (Sarok), Kisbudmér, Lippó, Marok, Nagybudmér és Pócsa községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) -1963. december 31 -ével a ~-ból Marok községet a siklósi járáshoz osztották be. (19/1963. NET sz. hat. - MK 1963. 74. sz.) - 1966. június 30-ával a megszűnt pécsváradi járás községei közül Erzsébet (Kátoly, Kékesd, Szeüo), Püspöklak (Fazekasboda, Geresd, Maráza), Szederkény (Máriakéménd, Monyoród), Véménd (Erdősmecske, Féked, Szebény) közös tanácsú községeket a --hoz osztották be. (12/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) - 1968. július l-jével Geresd és Püspöklak községeket „Geresdlak" néven egyesítették. (18/1968. NET sz. hat. - MK 1968.46. sz.) - 1973. áprüis 15-ével Homorúd és Kölked községeket Mohács város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (1/1973. (H. 25.) MT TH. sz. rek. - MK 1973.15. sz.) - 1978. december 31-ével Olasz (Belvárdgyula, Birján, Hásságy, Lothárd, Magyarsarlós) közös tanácsú községeket a pécsi járásból a --hoz osztották be. (2/1978. (X. 6.) MT TH. sz. közi. - MK 1978.68. sz.) - 1981. december 31-ével Kisnyárád és Lánycsók községeket Mohács város városkörnyéki községeivé nyilvánították. (1/1981. (DC 26.) MT TH. sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1981. december 31-ével Erdősmecske községet a ~-ból a komlói járáshoz osztották be. (2/1981. (DC. 26.) MT TH. sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Mohács és Pécs városok városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) MONORI JÁRÁS Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. H. l-jétől Pest m. Nk.: Alberti, Bénye, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Gomba, Irsa, Monor, Nyáregyháza, Püis, Üllő, Vasad, Vecsés - 1950. május l-jével Tápiósáp és Tápiósüly községeket „Sülysáp" néven egyesítették. (5.203-2-16/7/1950. D75. BM sz. r. - RK 1950. 7. sz.) -1950. június 1 -jével a megszűnt gyömrői járás egyes községeit a --hoz, Alberti, Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Irsa községet a ~-ból a ceglédi járáshoz osztották be. Nagyközségei: Bénye (Káva kk.), Ecser, Gomba, Gyömrő, Maglód, Mende, Monor, Nyáregyháza, Péteri, Püis, Sülysáp, Uri, Üllő, Vasad (Pusztacsév kk.), Vecsés. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1951. július l-jével Pusztacsév község nevét „Csévharaszt" névre változtatták. (5.237-3-12/7/1951. VH/3. BM sz. r. - BK 1951. 3. sz.) - 1954. november l-jével Sülysáp néven egyesített Tápiósüly és Tápiósáp községek önálló tanácsú községekké váltak. (1074/1954. (XI. 14.) MT h. sz. - MK HL 1954.67. sz.) - 1970. július l-jével Tápiósáp és Tápiósüly községet „Sülysáp" néven egyesítették. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) - 1984. január l-jével a —t megszüntették, községeit Monor városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) MÓRI JÁRÁS Fejér vm. Nk.: Bakonysárkány, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Gánt, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám Kjg.: bodajki, isztiméri - 1950. március 16-ával Bakonysárkány községet Komárom megyéhez csatolták, és a gesztesi járáshoz osztották be. (5.201/11/ü-1/1950. (JJJ. 12.) BM sz. r. - RK 1950.7. sz.) - 1950. június 1 -jével Csákvár községet a bicskei járáshoz osztották be; a - nagyközségei: Csákberény, Csókakő, Fehérvár csurgó, Gánt, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám; körjegyzőségek: bodajki (Bodajk, Sőréd), isztiméri (Bakonykúti, Balinka, Gúttamási, Isztimér). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1957. március 1 -jével Bakonycsernye községet a Veszprém megyei zirci járásból a --hoz osztották be. (10-7/1956. NET sz. hat. - MK HL 1957. 36. sz.) - 1965. december 31-ével Gúttamási község nevét „Kincsesbánya" névre változtatták. (27/1965. NET sz. hat. - MK 1965.67. sz.) - 1984. január l-jével Mór községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983.55. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Mór város és Bicske városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) MOSONMAGYARÓVÁRI JÁRÁS Győr-Sopron m. Nk.: Bezenye, Halászi (Máriakáinok kk.), Hegyeshalom, Levél, Lébény, Mecsér, Mosonszentjános, Mosonszentmiklós, Mosonszentpéter (Ujrónafő kk.), Mosonszolnok, Pusztasomorja, Rajka, Várbalog Kjg.: darnózseli (Darnózseli, Lipót), dunaküiti (Dunaküiti, Feketeerdő), magyarkimlei (Horvátkimle, Magyarkimle), püski (Dunaremete, Kisbodak, Püski), sérfenyőszigeti (Cikolasziget, Sérfenyősziget) -1950. június 1 - jével a magyaróvári járás elnevezését ~-ra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Mosonszentjános és Mosonszentpéter községeket „Mosonszentjános" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (TX. 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1954. október l-jével Ásványráró és Hédervár községeket a győri járásból a --hoz osztották be.