Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Járások

- 1950. július 15-ével Németpalkonya község nevét „Palkonya" névre változtattak. (5.237-1-1/14/1950. H/5. BM sz. r. - RK 1950. 17. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Marok és Marótszentmárton községeket „Marok" néven; Villány és Virágos községeket „Villány" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. r. - RK 1950.22. sz.) - 1956. február 1 -jével ~-t megszüntették; községeit a siklósi, a pécsi és a mohácsi járásokhoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) VÖLGYSÉGI JÁRÁS (Szh.: Bonyhád) Tolna vm. Nk.: Bátaapáti, Bonyhád, Izmény, Kakasd, Kéty, Majos, Mórágy, Tevel, Váralja, Zomba Kjg.: aparhanti, cikói, kisdorogi, kisvejkei,mázai, nagymányoki, szálkai - 1950. június l-jével a ~ elnevezését bonyhádi járásra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) ZALAEGERSZEGI JÁRÁS Zalavm. Nk.: Zalalövő Kjg.: alsóbagodi, andráshidi, bocföldi, nagylengyeli, nemesapáti, pókaszepetki, ságodi, salomvári, söjtöri, teskándi, vaspöri, zalabesenyői, zalaszentiváni - 1947. január l-jével az alsóbagodi körjegyzőség elnevezését bagodvitenyédi körjegyzőségre változtatták. (160.801/1946. HI/2. BM sz. r. - RK 1947. 3. sz.) -1948. augusztus l-jével Bak községet nagyközséggé szervezték. (161.619/1947. IB.2. BM sz. r. - RK 1948. 7. sz.) -1950. március 16-ával a Vas megyéből átcsatolt egervári körjegyzőséget a --hoz osztották be. (5.201/1 l/B-1/1950. (ffl. 12.) BM sz. r. - RK 1950.9. sz.) - 1950. június l-jével a megszűnt novai és pacsai járások egyes községeit a ~-hoz osztották. Nagyközségei: Bak, Becsvölgye, Pacsa (Zalaigrice kk.), Pölöske, Zalalövő (Csődé kk.), Zalaszentmihály; körjegyzőségek: andráshidi (Andráshida, Ebergény, Szenterzsébethegy, Vorhota, Zalaboldogfa), bagodvitenyédi (Bagodvitenyéd, Felsőbagod, Hagyárosbörönd, Zalaszentgyörgy), bocföldi (Bocfölde, Csatár, Sárhida), bucsuszentlászlói (Bucsuszentlászló, Kisbucsa, Nemeshetés, Nemessándor háza, Nemesszentandrás), csonkahegyháti (Csonkahegyhát, Kustánszeg, Müej, Németfalu, Pálfiszeg), egervári (Egervár, Gősfa, Vasboldogasszony), nagykapornaki (Misefa, Nagykapornak, Nemesrádó, Orbányosfa, Padár), nagylengyeli (Babosdöbréte, Bazita, Dobronhegy, GeUénháza, Nagylengyel, Ormándlak, Rózsásszeg), nemesapáti (Alsónemesapáti, Nemesapáti, Vöckönd), petrikeresztúri (Gombosszeg, Iborf ia, Lickóvadamos, Petrikeresztúr), pókaszepetki (Gyűrűs, KemendoUár, Pókaszepetk, Zalaistvánd), ságodi (Kiskutas, Kispáli, Nagykutas, Nagypáli, Ságod), salomvári (Budafa, Keménfa, Salomvár, Zalacséb), söjtöri (Pusztaszentlászló, Söjtör), teskándi (Boncodfölde, Böde, Hottó, Kávás, Teskánd), tófeji (Baktüttös, Pusztaederics, Tófej), vaspöri (Ozmánbük, Vaspör, Zalaháságy), zalabesenyői (Botfa, Csácsbozsok, Zalabesenyő), zalaszentiváni (Alibánfa, Pethőhenye, Pózva, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc), zalatárnoki (Szentkozmadombja, Zalatárnok). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. június l-jével Andráshida és Vorhota községeket .Andráshida" néven egyesítették. (5.203-2-24/1/1950. B75. BM sz. r. - RK 1950. 7. sz.) -1950. szeptember 6-ával Müej és Rózsásszeg községeket „Müejszeg" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1959. február 26-ával Zalabesenyő községet Zalaegerszeg várossal egyesítették. (89/1958. NET sz. hat. - MK 1959. 23. sz.) -1962. december 31-ével Csácsbozsok és Pózva községeket Zalaegerszeg várossal egyesítették. (27/1962. NET sz. hat. - MK 1962.92. sz.) -1969. július 1 - jével Bazita, Ebergény, Ságod, Andráshida és Szenterzsébethegy községeket Zalaegerszeg várossal egyesítették. (18/1969. NET sz. hat. - MK 1969.41. sz.) - 1977. áprüis l-jével Bagodvitenyéd és Felsőbagod községeket „Bagód" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) - 1977. áprüis l-jével Bezeréd községet a zalaszentgróti járásból a ~-hoz osztották be. (1/1977. (EL 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) - 1977. április l-jével Egervár (Gősfa, Vasboldogaszszony), Nagykutas (Kiskutas, Kispáli, Nagypáli), Teskánd (Babosdöbréte, Böde, Hottó, Boncodfölde), Zalaszentiván (Alibánfa, Alsónémeti, Nemesapáti, Pethőhenye, Zalaszentlőrinc) közös tanácsú községeket Zalaegerszeg város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (2/1977. (EL 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) - 1978. december 31 -ével a megszűnt zalaszentgróti járás községei közül Szentpéterúr községeit a ~-hoz osztották be. (2/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978. 68. sz.) -1981. december 31 -ével Botfa községet Zalaegerszeg várossal; Budafa és Zalalövő községeket „Zalalövő" néven egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Zalaegerszeg város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS Zalavm. Nk.: Zalaszentgrót Kjg.: aranyodi, batyki, kehidai, kisszentgróti, türjei, zalabéri, zalacsányi, zalakoppányi, zalaszentlászlói - 1950. május 1 - jével a kisszentgróti körjegyzőséget megszüntették. (5.203-3-19/14/1950. D75. BM sz. r. - RK 1950.11. sz.) - 1950. június l-jével a megszűnt pacsai járás egyes községeit a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Zalaapáti (Esztergály kk.), Zalaszentgrót (Zalaudvarnok kk.); körjegyzőségek: aranyodi (Aranyod, Csáford, Tüskeszentpéter), batyki (Batyk, Zalavég), dióskáli (Dióskál, Egeraracsa, Nagyhorváti, Zalaszentmárton), kehidai (Almásháza, Ke-