Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)
Járások
- 1950. március 16-ával a megszűnt csepregi járásból az egyházasf alusi, szakonyi, ú jkéri és zsirai körjegyzőségeket a ~-hoz osztották be. (5.201/1 l/n-1/1950. (III. 12.) BM sz. r. - RK 1950. 7. sz.) - 1950-ben Sopronbánfalva községet Sopron várossal egyesítették. (MH - 1973. 1003. o.) -1950. június 1 - jén a ~ nagyközségei: Ágfalva, Fertőrákos, Hegykő, Nagycenk, Sopronkövesd; körjegyzőségei: egyházasfalusi (Egyházasfalu, Keresztény), hidegségi (Fertőboz, Fertőhomok, Hidegség), kópházi (Balf, Kópháza, Magyarfalva), lövői (Lövő, Nemeskér), nagylózsi (Nagylózs, Pinnye), peresztegi (Pereszteg, Sopronszécsény), röjtökmuzsaji (Ebergőc, Röjtökmuzsaj), szakonyi (Gyalóka, Szakony), újkéri (Alszopor, Felszopor, Újkér), völcseji (Sopronhorpács, Völcsej), zsirai (Répcevis, Und, Zsira). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Egyházasfalu és Keresztény községeket „Egyházasfalu" néven; Pereszteg és Sopronszécsény községeket „Pereszteg" néven; Alszopor, Felszopor és Újkér községeket „Újkér" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DC. 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) -1969. szeptember 30-ával a megszűnt kapuvári járás községei közül Agyagosszergény, Csapod, Fertőd, Fertőendréd, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Iván, Petőháza, Pusztacsalád, Répceszemere, Sarród községeket, Csáfordjánosfa (Csér) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (26/1969. NET sz. hat. - MK 1969.68. sz.) - 1977. április l-jével Ágfalva, Fertőrákos, Magyarfalva községeket és Kópháza (Balf) közös tanácsú községeket Sopron város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (2/1977. (n. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) - 1984. január 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit Sopron város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) SÜMEGI JÁRÁS Zalavm. 1950. ni. 16-ától Veszprém m. Nk.: Csabrendek, Óhid, Sümeg Kjg.: bazsi, dabronci, gógánf ai, káptalanfai, kisgörbői, mihályfai, nyírádi, sümegcsehi, ukki, zalagalsai - 1950. március 16-ával a nyírádi körjegyzőséget a ~-ból a devecseri járáshoz osztották be. (5.201/1 l/n-1/1950. (ffl. 12.) BM sz. r. - RK 1950. 9. sz.) - 1950. június l-jén a ~ nagyközségei: Csabrendek, Óhid, Sümeg; körjegyzőségek: bazsi (Bazsi, Sümegprága), dabronci (Dabronc, Hetyefő, Zalaerdőd), gógánf ai (Gógánf a, Zalagyömörő), káptalanfai (Bodorfa, Gyepükaján, Káptalanfa, Nemeshany), kisgörbői (Kisgörbő, Nagygörbő, Vindornyaszőllős), mihályfai (Kisvásárhely, Mihályfa, Szalapa), sümegcsehi (Döbrönce, Sümegcsehi), ukki (Megver, Rigács, Ukk, Zalameggyes), zalagalsai (Hosztót, Szentimrefalva, Zalagalsa, Zalaszegvár). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1966. március 31-ével a ~-t megszüntették, községeit a devecseri, a keszthelyi és a tapolcai járásokhoz osztották be. (5/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 12. sz.) SZARVASI JÁRÁS Békés vm. Nk.: Békésszentandrás, Csabacsűd, Kondoros, Öcsöd, Szarvas - 1950. február l-jével Ócsöd községet Békés megyéből Szolnok megyéhez csatolták, és a tiszai alsó járáshoz osztották be. (5.201/4/n-l/1950. (L 29.) BM sz. r. - RK 1950.4. sz.) - 1952. január l-jével Örménykút néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (5.203-3-3/15/1951-VII/3. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) - 1966. június l-jével a megszűnt gyomai járás községei közül Endrőd, Gyoma és Hunya községeket a ~-hoz osztották be. (13/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) - 1966. június 30-ával Szarvas nagyközséget járási jogú várossá szervezték. (17/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 36. sz.) -1969. áprüis 1 -jével „Kardos" néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (7/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 17. sz.) - 1981. december 31-ével Gyoma és Endrőd községeket „Gyomaendrőd" néven egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) -1984. január 1 - jével a ~-t megszüntették, községeit Szarvas és Békéscsaba városok, valamint Gyomaendrőd városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) SZÉCSÉNYI JÁRÁS Nógrád vm. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. Nk.: Etes, Nógrádszakái, Szécsény Kjg.: endrefalvi, karancssági, litkei, ludányi, mihálygergei, nagylóci, nógrádmegyeri, rimóci, sóshartyáni - 1947. október l-jével Ludány és Szécsényhalászi községeket Ludány (1948-tól Ludányhalászi) elnevezéssel egyesítették, egyidejűleg nagyközséggé szervezték, s a ludányi körjegyzőséget megszüntették. (163.534/1947. m/2. BM sz. r. - RK 1947. 25. sz.) - 1948. január l-jével a ~-hoz tartozó Etes nagyközséget a salgótarjáni járáshoz osztották be. (156.865/1947. BM sz. r. - RK 1948. 1. sz.) - 1950. június l-jével a sóshartyáni körjegyzőséget a salgótarjáni járáshoz osztották be, a ~ nagyközségei: Ludányhalászi, Nógrádszakái, Szécsény; körjegyzőségek: endrefalvi (Benczúrfalva, Endrefalva, Püiny, Szécsényfelfalu), karancssági (Karancsság, Ságújfalu, Szalmatercs), litkei (Ipolytarnóc, Litke), mihálygergei (Egyházasgerge, Mihálygerge), nagylóci (HoUókő, Nagylóc), nógrádmegyeri (Magyargéc, Nógrádmegyer), rimóci (Nógrádsipek, Rimóc, Varsány). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.)