Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Bevezetés

Bevezetés A Módszertani osztály kutatási programjának keretében 1986-ban indította el a közigazgatási területszervezés magyarországi változásait 1945-től felölelő adattár összeállítását. A témaválasztás aktualitását az azóta már a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában kiadott , A tanácsigazgatás szervei 1950-1970" című lexikon^ ^ munkálatai adták, mely a tanácsokat és szakigazgatási szerveket, azok jogállását, valamint működését mutatta be szócikkek formájában. Célszerűnek tűnt a témát egy másik megközelítésben is vizsgálni, vagyis azt, hogy az 1948-as fordulat után kialakult új politikai hatalom közigazgatási felfogásában miként jelent meg a területbeosztás átrendezésének kérdése; bemutatni, hogy a létrehozott közigazgatási struktúra müyen területi beosztásban szolgálta legmegfelelőbben az új hatalom szerint a szocialista állam érdekeit. Ennek a feladatnak a megoldására nem egy monografikus, elemző tanulmánykötet megírása látszott a legcélravezetőbbnek, hanem a változásokat nyomon követő adattár összeállítása. A területszervezés, a településszerkezet alakulása ugyanis a mindenkori hatalom számára nem egyszerűen földrajzi vagy tudományos, elméleti kérdés, hanem fontos gyakorlati, politikai-gazdasági kérdés is, miszerint a hatalom gyakorlásához kiépített szervezeti struktúra müyen területi-igazgatási beosztásban képes a leghatékonyabban működni. Ez a folyamat már az 1945. évi hatalomváltással elkezdődött, majd a „fordulat évét" követően más politikai megfontolás alapján folytatódott. 1945-ben még az őszi választások előtt sor került a területi-igazgatási egységek kialakítására. A revízió - a hatalomváltástól függetlenül - nagyon időszerű volt, hiszen a múlt század második felétől felgyorsult iparosítás, a vasúthálózat kiépítése következtében sok tekintetben deformálódott a települési struktúra, és ennek reformjára - bár a két világháború között voltak kezdeményezések - a második vüágháború befejezéséig nem került sor. Másrészt az 1945. január 20-án a Szovjetunióval kötött fegyverszüneti egyezmény ^ 2. pontja értelmében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a bécsi döntésekkel Magyarországhoz került területekről visszavonja csapatait és hivatalnokait az 1937. december 31 -e előtti határokra. Ezzel tulajdonképpen visszaállították a trianoni határokat, amit 1947ben a párizsi békeszerződés véglegesített. Az új területi reform szükségességét az is indokolta, hogy az első vüágháború után kialakított modellt kül- és belpolitikai megfontolások alapján egyaránt nem volt célszerű visszaállítani. Az 1923: XXX. tc. ugyanis a trianoni békeszerződésben megállapított új határokon belül 25 vármegye fenntartása mellett döntött, melynek eredményeként az országhatár mentén a területben és lakosságban is lecsökkent megyerészeket önálló megyeként meghagyták vagy összevonták ugyan, de ún. „közigazgatásüag egyenlőre egyesített" vármegyékbe. A már említett 1945-ös szabályozás (,A magyarországi közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezéséről") 4.330/1945. ME számon jelent meg, mely elrendelte a Magyarország területén lévő csonka vármegyék összevonását (pl. Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyéket Szatmár-Bereg vármegye néven); elnevezésükből kihagyta a határon kívül rekedt területek elnevezését (pl. Abaúj-Torna vármegye nevét Abaúj vármegyére változtatta); ahol erre szükség volt új megyeszékhelyet állapított meg (pl. Abaúj vármegye székhelye Szikszó lett); végül egyes megyék között területátcsatolásokat rendelt el (pl. Csanád vármegyéből Békés vármegyébe Elek nagyközséget). ^ Az előzőekben ismertetett miniszterelnöki rendelet a belügyminiszterre ruházta a területi-szervezeti beosztás megváltoztatásával kapcsolatos további rendelkezések kiadását. Ennek alapján a 95.536/1945. sz.. BM. rendelet a területátcsatolások végrehajtásának határidejét úgy módosította, hogy mindaddig ténylegesen nem került sor a 4.330/1945. ME. sz. rendelet 6. §-ában érintett területek átcsatolására, amíg az erre vonatkozó közlés a Magyar Közlönyben külön nem jelenik meg. Az ismertetett miniszterelnöki rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter a 151.300/1946. BM. sz. rendeletben intézkedett (MK. 1946.28. sz.), azonban néhány - korábban tervezett - területátcsatolás hatálybalépéséről itt már nem rendelkezett (pl. Nógrád-Hont vármegyéből csak később csatolták át Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez a szobi járás községeit). , A községi területváltozásoknál és az új községek alakulásánál irányadó elvek és követendő eljárások" tárgyában szintén a belügyminiszter adott ki körrendeletet 190.171/1946. számon. 1946 és 1949 között a kérdéskör legmarkánsabban a pártprogramokban jelent meg. ^ Az 1949-ben hatalomra került kommunista párt még ebben az évben megkezdte a szovjet mintájú, centralizált államszervezet kiépítését és ehhez a megfelelő igazgatás-területi átszervezéseket. Első lépésként, A megyék nevének, székhelyének, területének megállapításáról" szóló 4.343/1949. (XII. 14.) MT. sz. rendelet született meg, végrehajtását a Minisztertanács a belügyminiszterre bízta. A felhatalmazás alapján a belügyminiszter 1950 elsőfelében két ütemben alkotta meg a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit. 1950. február l-jével az 5.201/4. (ü-1/1950. fi. 29.) BM. sz. rendelet Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Fejér, Vas, Somogy, Baranya, Tolna, Szolnok és Heves megyékre vonatkozóan határozta meg új elnevezésüket, területüket, a területükön lévő járásokat; s döntött járások megszüntetéséről vagy újak létrehozásáról, valamint a megyék közötti területátcsatolásokról. A második ütem