Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Járások

osztották be, illetve Pécs város városkörnyéki községeivé nyilvánították. (22/1978. NET sz. hat. - MK 1978. 68. sz.) PÉCSVÁRADI JÁRÁS Baranya vm. Nk.: Máriakéménd Kjg.: berkesdi, erdősmecskei, hidasi, hosszúhetényi, palotabozsoki, pécsváradi, püspöklaki, püspöknádasdi, püspökszenterzsébeti, szederkényi, véméndi - 1950. május l-jével a püspöknádasdi körjegyzőség elnevezését mecseknádasdi körjegyzőségre, a püspökszenterzsébeti körjegyzőség elnevezését erzsébeti körjegyzőségre változtatták. (5.237-1-1/11/1950. II/5. BM sz. r.-RK 1950. 11. sz.) -1950. június 1 -jén a ~ nagyközségei: Máriakéménd; körjegyzőségek: berkesdi (Berkesd, EUend, Pereked, Szüágy), erdősmecskei (Apátvarasd, Erdősmecske, Lovászhetény, Pusztakisfalu), erzsébeti (Erzsébet, Kátoly, Kékesd, Szellő), hidasi (Hidas, Ófalu, Zsibrik), hosszúhetényi (Hoszszúhetény, Kisújbánya, Martonfa), mecseknádasdi (Mecseknádasd, Óbánya), palotabozsoki (Palotabozsok, Szebény), pécsváradi (Nagypall, Pécsvárad, Zengővárkony), püspöklaki (Fazekasboda, Geresd, Maráza, Püspöklak), szederkényi(Monyoród, Szederkény), véméndi (Féked, Véménd). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1956. január 1 - jével Palotabozsok községet a ~-ból a mohácsi járáshoz osztották be. (10-17/1955. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) -1959. szeptember 1 -jével Zsibrik községet a ~-ból a Tolna megyei bonyhádi járáshoz osztották be. (164/1959. NET sz. hat. - MK 1959. 104. sz.) - 1966. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a pécsi és a mohácsi járásokhoz osztották be. (12/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) PÉTERVÁSÁRI JÁRÁS Heves vm. Nk.: Bodony, Mátraderecske, Párád, Recsk, Sirok, Tarnalelesz (Fedémes kk.) Kjg.: bátori, bükkszenterzsébeti, mátraballai, mátramindszenti, pétervásári, terpesi, váraszói - 1947. november l-jével Mátrasasvár ideiglenes néven szervezett községet a ~-hoz osztották be; végleges nevét 1948. zseptember 15-ével „Parádsasvár" névben állapították meg. (161.748/1947. III/2. BM sz. r. - RK 1947. 22. sz. 189.726/1948. m.2. BM sz. r.-RK 1948.19. sz.) -1949. május l-jével a bükkszenterzsébeti körjegyzőséget megszüntették, községeit az újonnan szerezett tarnaleleszi körjegyzőséghez osztották be; Tarnalelesz nagyközséget kisközséggé visszaminősítették, s Bükkszenterzsébet községgel „Tarnalelesz" néven egyesítették. (5.203-3-12/1949.1/8. BM sz. r.-RK 1949. 12. sz.) -1950. február 1-jével MátrabaUa községet nagyközséggé szervezték, a mátrabaUai körjegyzőséget megszüntették. (5.203-1-12/4-1950. II/5. BM sz. r.-RK 1950. 3. sz.) - 1950. február 1 - jével a mátramindszenti körjegyzőséget és Nádújfalu községet Nógrád megyéhez csatolták és a salgótarjáni járáshoz osztották be. (5.201/4/U-1/1950. (L 29.) BM sz. r.-RK 1950.4. sz.) - 1950. áprüis l-jével Tarnalelesz és Szentdomonkos községeket „Tarnalelesz" néven egyesítették. (5.203-2-12/2-1950. W5. BM sz. r.-RK 1950. 6. sz.) -1950. június 1 -jén a - nagyközségei: Bodony, MátrabaUa, Mátraderecske, Párád (Parádsasvár kk.), Recsk, Sirok, Tarnalelesz (Fedémes kk.); körjegyzőségek: bátori (Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos), pétervásári (Ivád, Kisfüzes, Pétervására), terpesi (Bükkszék, Szajla. Terpes), váraszói (Erdőkövesd, Istenmezeje, Váraszó). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1957. január l-jével "Tarnalelesz" néven történt községegyesítést megszűntették, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos és Tarnalelesz községeket önáUó községekké szervezték. (8/1957. Tan. hat. - A Heves Megyei Levéltár közlése alapján) - 1966. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit az egri járáshoz osztották be. (12/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) POLGÁRI JÁRÁS Hajdú-Bihar m. Nk.: Egyek, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege, Újszentmargita Kjg.: újtikosi (Tiszagyulaháza, Újtikos) - 1950. március 16-ával a Szabolcs megyei dadái felső járás és a központi járás egyes községeiből szervezték. (5.201/1 l/H-1/1950. (UI. 12.) BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) - 1970. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a debreceni járáshoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) PUTNOKI JÁRÁS Borsod vm. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. III. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Putnok Kjg.: aggteleki, bánrévi, keleméri, ragályi, zádorfalvi - 1949. január l-jével a sajóvelezdi körjegyzőség községeit az ózdi járásból a ~-hoz osztották be. (160.667/1947. BM sz. r.-RK 1948. 24. sz.) - 1950. június l-jével a megszűnt sajószentpéteri járás egyes községeit, valamint az edelényi járás egyes községeit a ~-hoz osztották be; nagyközségei: Putnok, Sajókaza; körjegyzőségek: aggteleki (Aggtelek, Imola, Kánó), bánhorváti (Bánfalva, Bánhorváti, Nagybarca), bánrévi (Bánréve, Hét, Sajópüspöki, Serényifalva), dédesi (Bántapolcsány, Dédes, Mályinka, Tardona), felsőnyárádi (Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Jakfalva), kazincbarcikai (Kazincbarcika, Sajóivánka), keleméri (GömörszőUős, Kelemér), ragályi (Ragály, Trizs, Zubogy), sajóvelezdi (Sajómercse, Sajóvelezd), vadnai (Dubicsány, Sajógalóc, Vadna), zádorfalvi (Alsószuha, Szuhafö, Zádorfalva). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.)