Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Járások

DOROGI JÁRÁS Komárom m. Nk.: Bajna (Epöl kk.), Bajót, Csév, Csolnok (Dág kk.), Do­rog, Dömös, Lábatlan, Leányvár, Nagysáp, Nyergesújfalu, Pilismarót, Piszke, Sárisáp, Süttő, Tokod Kjg.: kesztölci (Kesztölc, Pilisszentlélek), táti (Mogyorós­bánya, Tár), únyi (Máriahalom, Uny) - 1950. június l-jével az esztergomi járás nevét ~-ra vál­toztatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Lábatlan és Piszke községeket „Lábatlan" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DC. 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1954. augusztus l-jével Csév község elnevezését „Pilis­csév" névre változtatták. (MT Titk. szn. közi. - MK HL 1954.50. sz.) - 1974. december 31-ével Gyermely (Szomor) közös ta­nácsú községet a tatai járásból a ~-hoz osztották be. (26/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.) - 1984. január l-jével Dorog községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983.55. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Do­rog, Esztergom és Tatabánya városok városkörnyéki köz­ségeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) DUNAFÖLDVÁRI JÁRÁS (Sz.: Paks) Tolna vm. Nk.: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunakömlőd, Duna­szentgyörgy, Fadd, Ger jen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Németkér, Paks -1949. január 1 -jével Pusztahencse nagyközséget a --hoz osztották be. (197.965/1948. ffl/2. BM sz. r. - RK 1949. 5. sz.) - 1950. június l-jével a ~ elnevezését paksi járásra vál­toztatták, egyidejűleg Fadd községet a szekszárdi járás­hoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) DUNAÚJVÁROSI JÁRÁS Fejér m. Kzs.: Adony, Baracs, Beloiannisz, Besnyő, Előszállás, Er­csi, Iváncsa, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Rácke­resztúr -1961. november 25-ével a sztálinvárosi járás elnevezését ~-ra változtatták. (17/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 87. sz.) -1977. áprüis 1 - jével Nagyvenyim községet Dunaújváros város városkörnyéki községévé nyüvánították. (2/1977. (II. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1978. december 31-ével Kisapostag községet Dunaúj­város város városkörnyéki községévé nyüvánították. (3/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978.68. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Du­naújváros város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) DUNAVECSEI JÁRÁS Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. II. l-jétől Bács-Kiskun m. Nk.: Apostag, Dunaegyháza, Dunapata j, Dunavecse, Harta (Dunatetétlen kk.), Ordas, Solt, Szalkszentmárton - 1950. január l-jével Újsolt községet a ~-hoz osztották be. (5.203-1-16/13-1950. H/5. BM sz. r. - RK 1950.4. sz.) - 1956. február l-jével a megszűnt kunszentmiklósi járás községei közül Kunadacs, Kunszentmiklós, Kunpeszér, Szabadszállás és Tass községeket a ~-hoz; Dunapataj és Ordas községeket a ~-ból a kalocsai járáshoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) - 1970. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a kalocsai és a kecskeméti járáshoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) EDELÉNYI JÁRÁS Borsod vm. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. III. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Disznóshorvát, Edelény, Múcsony, Szendrő Kjg.: abodi, boldvai, borsodi, felsőnyárádi, finkei, hang­ácsi, laki, rakácai, rudabányai, szalonnai, szuhakáUoi -1945. szeptember 25-ével a volt tornai járás magyar köz­igazgatás alatt maradt községeit a ~-hoz osztották be. (93.428/1945. BM sz. r. - MOL- XDC-A-l-j) - 1950. január l-jével Disznóshorvát község nevét „Izsó­falva" névre változtatták. (5.237-1-6/2/1950. D/5. BM sz. r. - MK HL 1950.44. sz.) - 1950. június l-jével a megszűnt bódvaszüasi járás köz­ségeit az ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Edelény, Izsó­falva, Múcsony, Szendrő; körjegyzőségei: abodi (Abod, Galvács), bódvaszüasi (Bódvaszüas, Komjáti, Tornaná­daska), boldvai (Boldva, Züiz), borsodi (Balajt, Borsod, Ládbesenyő, Szendrőlád), finkei (Borsodszirák, Finke), hangácsi (Damak, Hangács, Nyomár), hídvégardói (Becs­keháza, Hídvégardó, Tornaszentjakab), jósvafői (Jósvafő, Szinpetri, Tornakápolna), laki (Hegymeg, Irota, Lak, Sza­kácsi), perkupái (Perkupa, Varbóc), rakacai (Debréte, Ra­kaca, Rakacaszend, Viszló), rudabányai (Alsótelekes, Fel­sőtelekes, Rudabánya, Szuhogy), szalonnai (Martonyi, Meszes, Szalonna), szini (Szín, Szögliget), szőllősardói (Égerszög, SzőUősardó, Teresztenye), szuhakáUoi (Kuri­tyán, SzuhakáUó), tornaszentandrási (Bódvalenke, Bódva­rákó, Toraabarakony, Tornaszentandrás). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. június l-jével a felsőnyárádi körjegyzőség közsé­geit a ~-ból a putnoki járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) BM sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Borsod és Edelény községeket „Edelény" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DC 6.) BM sz. r. - RK 1950.22. sz.) - 1961. december 31-ével a megszűnt putnoki járás köz­ségei közül Aggtelek, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Imola, Kánó, Ragály, Sajókaza, Trizs, Zubogy községeket az ~­hoz osztották be. (18/1961. NET sz. hat. - MK 1961.92. sz.) - 1962. július l-jével a megszűnt szikszói járás községei közül Tomor községet az --hoz osztották be. (9/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 42. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom