Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Járások

-1946. január 1 - jével Kismarja községet a ~-hoz osztották be. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946.28. sz.) - 1950. március 16-ával Hosszúpályi, Monostorpályi és Vértes községeket a nagylétai járáshoz osztották be. (5.201/1 l/H-1/1950. (1U. 12.) BM sz. r. - RK 1950.9. sz.) - 1950. június l-jével Hajdúszovát községet a püspökladányi járásból a ~-hoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1954. november 1 - jével Pocsa j és Esztár községeket „Pocsajesztár" néven egyesítették. (1074/1954. (IX. 14.) Mt.h. - MK HL 1954. 67. sz.) -1956. február l-jével a megszűnt nagylétai járásból Hoszszúpályi, Kókad, Monostorpályi, Nagyléta és Vértes községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) -1958. február 15-évelPocsajesztár néven egyesített községet „Pocsaj" és „Esztár" néven önálló községekké szervezték. (4/1957. NET sz. hat. -MOL-XIX-A-2-f (98. d.) 41211958. sz.) - 1970. júlus l-jével Nagyléta és Vértes községeket „Létavértes" néven egyesítették. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) - 1977. április l-jével Hajdúszovát községet Hajdúszoboszló város városkörnyéki községévé nyüvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1978. december 31-ével a ~-t megszüntették, községeit a debreceni és a berettyóújfalui járásokhoz osztották be. (22/1978. NET sz. hat. - 2/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. MK 1978. 68. sz.) DEVECSERI JÁRÁS Veszprém vm. Nk.: Ajka, Devecser, Magyarpolány Kjg.: csöglei, kertai, kislődi, középiszkázi, nagyalásonyi, nagypiriti, noszlopi, padragi, somlószőUősi, somlóvásárhelyi, tósokberéndi, tüskevári - 1947. szeptember l-jével a középiszkázi körjegyzőség községeit: Alsóiszkáz, Felsőiszkáz és Középiszkáz községeket „Iszkáz" néven egyesítették, a körjegyzőség nevét iszkázi körjegyzőségre változtatták. (170.126/1946. m/2. BM sz. r. - MK HL 1947.169. sz.) - 1950. június l-jével a veszprémi és a sümegi járásból egyes községeket a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Ajka, Devecser (Pusztamiske), Magyarpolány, Úrkút; Körjegyzőségek: csöglei (Adorjánháza, Csögle), iszkázi (Iszkáz, Kiscsősz, Kisszőllős), kertai (Kerta, Kiskamond, Nagykamond), kislődi (Ajkarendek, Bakonygyepes, Kislőd), nagyalásonyi (Dabrony, Nagyalásony, Somlóvecse, Vid), nagypiriti (Kispirit, Nagypirit), noszlopi (Bakonypölöske, Noszlop, Oroszi), nyírádi (Nyírád, Szőc), padragi (Csékút, Halimba, Öcs, Padrag), somlószőUősi (Doba, Somlószőllős), somlóvásárhelyi (Borszörcsk, Somlójenő, Somlóvásárhely), tósokberéndi (Bódé, Kolontár, Tósokberénd), tüskevári (Apácatorna, Karakószörcsök, Kisberzseny, Tüskevár, Veszprémpinkóc). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Ajka és Bódé községeket,Ajka" néven, Tósok és Tósokberénd községeket „Tósokberénd" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1954. november l-jével Kiskamond és Nagykamond községeket „Kamond" néven egyesítették. (1074/1954. (IX. 14.) Mt.h. sz. - MK HL 1954.67. sz.) - 1959.november l-jével Tósokberénd és Ajka községeket ,Ajka" néven egyesítették, egyidejűleg az egyesített községet járási jogú várossá szervezték. (14/1959. NET sz. hat. - MK 1959. 100. sz.) -1961. március 1 - jével Csékút és Padrag községeket „Padragkút" néven egyesítették. (104/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 6. sz.) -1961. október 1 -jével Úrkút községet a ~-ból a veszprémi járáshoz osztották be. (10/1961. NET sz. hat. - MK 1961.61. sz.) - 1966. március 31 -ével a megszűnt sümegi járás községei közül Csabrendek, Gyepükaján, Hosztót, Káptalanfa, Szentimrefalva, Zalagalsa, Zalaszegvár községeket; Nemeshany (Bodorfa) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (5/1966. NET sz. hat. - MK 1966.12. sz.) - 1968. december 31-ével Veszprémpinkóc és Zalagalsa községeket „Veszprémgalsa" néven egyesítették. (35/1968. NET sz. hat. - MK 1968. 96. sz.) - 1971. szeptember 8-ával a ~ elnevezését ajkai járásra változtatták, székhelyét Ajka városba helyezték át. (22/1971. NET sz. hat. - MK 1971. 69. sz.) DOMBÓVÁRI JÁRÁS Tolna vm. Nk.: Dombóvár, Döbrököz, Gyulaj, Kocsola, Kurd (Csibrák kk.), Mucsi, Szakcs, Újdombóvár Kjg.: naki (Lápafő, Nak, Várong) - 1946. június l-jével Dombóvár és Újdombóvár községeket „Dombóvár" néven egyesítették. (152.143/1946. BM sz. r. - RK 1946.11. sz.) -1949. január 1 - jével Dalmand nagyközséget a ~-hoz osztották be. (199.45671948. m/2. BM sz. r. - RK 1949. 5. sz.) - 1950. június l-jével Dúzs községet a gyönki járásból a ~-hoz, Kurd nagyközséghez osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1970. áprüis 1 -jével Dombóvár nagyközséget járási jogú várossá szervezték. (6/1970. NET sz. hat. - MK 1970.12. sz.) - 1974. december 31 -ével Mucsi községet a ~-ból a bonyhádi járáshoz osztották be. (2/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.) - 1974. december 31-ével Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Kocsola községeket, Kurd (Csibrák, Duzs), Szakcs (Lápafő, Nak, Várong) közös tanácsú községeket Dombóvár város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (3/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Dombóvár város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.)