Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Települések

NAGYHUTA kk., Abaúj-Torna vm., gönci j., pálházi kjg. 1946.1. l-jétől Zemplén vm. 1950. BT. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1950. VI. l-jétől sátoraljaújhelyi j. 1984.1. l-jétől Sátoraljaújhely v. 1991.1. l-jétől pálházi kjg. - 1950. szeptember 8-ától Kishuta KKT társközsége. (5.203-8/1950. (EX. 8.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1966. szeptember 30-ától Pálháza KKT társközsége. (25/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) NAGYIGMAND nk., Komárom vm., gesztesi j. 1946.1. l-jétől Komárom-Esztergom vm. 1950. ffl. 16-ától Komárom m. 1950. VI. l-jétől komáromi j. 1984.1. l-jétől Komárom v. 1990. EX. 30-ától Komárom-Esztergom m. 1991.1. l-jétől nagyigmándi kjg. - 1971. április 25-ével - néven és székhellyel, Csép és Kisigmánd községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (9/1971. NET sz. hat. - MK 1971. 13. sz.) - 1989. január l-jétől a közös tanácsot Csém községgel egészítették ki. (112/1988. (X. 6.) NET sz. hat. - MK 1988. 46. sz.) NAGYEVÁN nk., Heves vm., tiszafüredi j. 1950. H. l-jétől Szolnok m. 1984.1. l-jétől Tiszafüred v. - 1977. áprüis l-jétől Tiszaörs KKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) NAGYKÁLLÓ nk., Szabolcs vm., nagykállói j. 1950. ffl. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. 1978. XH. 31-étől nyíregyházi j. 1984.1. l-jétől Nyíregyháza v. 1990. EX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. - 1950. szeptember 6-ával Kiskálló és ~ községeket * néven egyesítették. (5.203-8/1950. (IX. 8.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1971. január l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-1/1971. (TK 27.) MT TH. sz. közi. - TK 1971.27. sz.) -1978. december 31-ével ~ néven és székheUyel, Biri községgel községi közös tanácsot szerveztek. (23/1978. NET sz. hat. - MK 1978.68. sz.) - 1989. január l-jével a közös tanácsot megszüntették, ~ben önáUó nagyközségi tanácsot szerveztek. (112/1988. (X. 6.) NET sz. hat. - MK 1988. 46. sz.) - 1989. március l-jével ~-et várossá szervezték. (16/1989. (n. 5.) NET sz. hat. - MK 1989. 8. sz.) NAGYKAMARÁS nk., Csanád-Arad-Torontál vm., eleki j. 1946.1. l-jétől Csanád vm. 1950. IH. 16-ától Békés m., mezőkovácsházi j. 1984.1. l-jétől Mezőkovácsháza vj.nk. - 1981. december 31-étől ~ néven és székheUyel, Almáskamarás községgel községi közös tanácsot szerveztek. (13/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) NAGYKAMOND kk., Veszprém vm., devecseri j., kertai kjg-1954. november 1 -jétől Kiskamond és - községeket „Kamond" néven egyesítették. (1074/1954. (EX. 14.) Mt.h. sz. - MK HL 1954. 67. sz.) NAGYKANIZSA mv., Zala vm. - 1962. december 31-ével Korpavár községet ~-sal egyesítették. (32/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 98. sz.) - 1977. áprüis l-jével Bajcsa községet, Miklósfa (Bagola, Liszó), Nagyrécse (Csapi, Kisrécse, Nagybakónak, Zalasárszeg, Zalaújlak), Surd (Belezna, Pátró), Szepetnek (Eszteregnye, Rigyác, Sormás) közös tanácsú községeket ~ városkörnyéki községeivé nyüvánították. (2/1977. (n. 8.) MT TH. sz. rek. - MK 1977.12. sz.) -1981. december 31 -ével Bagola, Bajcsa és Miklósfa községeket ~-sal egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981.58. sz.) - 1984. január l-jévelFelsőrajk (Alsórajk, Pötréte), Fűzvölgy (Bocska, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely), Garabonc (Nagyrada, Zalamerenye, Zalaszabar), Gelse (Gelsesziget, Kerecseny, Kilimán, Orosztony, Újudvar), Miháld (Pat, Sand), Murakeresztúr (Fityeház), Zalakaros (Galambok, Zalaszentjakab), Zalakomár (Balatonmagyaród), Zalaszentbalázs (Börzönce, Kacorlak, PölÖskefő) közös tanácsú községeket, valamint Hahót községet ~ városkörnyéki községeivé ; egyidejűleg Rigyác községet Letenye városi jogú nagyközség városkörnyéki községévé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) - 1990. december l-jével ~-t megyei jogú várossá nyilvánították. (82/1990. (XH. 7.) OGY sz. h. - MK 1990. 123. sz.) NAGYKAPORNAK kk., Zala vm., pacsai j., nagykapornaki kjg. 1950. VE. l-jétől zalaegerszegi j. 1984.1. l-jétől Zalaegerszeg v. 1991.1. l-jétől nagykapornaki kjg. - 1950. szeptember 8-ával - néven és székheUyel, Misefa, Orbányosfa községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (5.203-8/1950. (EX. 8.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1966. szeptember 30-ától a közös tanácsot Padár községgel egészítették ki. (25/1966. NET sz. hat. - MK 1966.56. sz.) -1970. július 1 -jétől a közös tanácsot Rádó községgel egészítették ki. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) - 1977. áprüis l-jétől a közös tanácsot Bezeréd községgel egészítették ki, egyidejűleg Rádó község kivált a közös tanácsból. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) NAGYKARÁCSONY kzs., Fejér m., adonyi j.