Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Megyék

NÓGRÁD-HONT VÁRMEGYE Szh.: Balassagyarmat j.: balassagyarmati, nógrádi, salgótarjáni, szécsényi, sziráki, szobi mv.: Balassagyarmat, Salgótarján -1946. január 1 -jével Nógrád és Bars-Hont vármegye Magyarországon maradt területét - elnevezéssel egyesítették. (151.300/1946. BM sz. r.-MKHL 1946. 28. sz.) -1950. február 1 - jével ~ elnevezését Nógrád megyére változtatták; egyidejűleg a szobi járást Pest megyéhez csatolták, a sziráki járás székhelyét Pásztora helyezték át. (5.201/4/H-1/1950. (L 29.) BM sz. r. - RK 1950.4. sz.) NÓGRÁD (VÁR)MEGYE Szh.: Balassagyarat 1950. H. l-jétől Salgótarján j.: balassagyarmati, nógrádi, pásztói, salgótarjáni, szécsényi mv.: Balassagyarmat, Salgótarján - 1946. január l-jével ~-t és Bars-Hont vármegye Magyarországon maradt területét Nógrád-Hont vármegye elnevezéssel egyesítették. (151.600/1946. BM sz. r.-MKHL 1946. 28. sz.) - 1950. február l-jével Nógrád-Hont vármegye elnevezését ~-re változtatták. (5.201/4/Ü-1/1950. (L 29.) BM sz. r. - RK 1950.4. sz.) - 1950. június l-jével a nógrádi járás elnevezését rétsági járásra változtatták. (144/1950. (V.20.)MTsz.r.-MKRT 1950. 87.sz.) - 1978. december 31-ével a szécsényi járást megszüntették, községeit a balassagyarmati és a salgótarjáni járásokhoz osztották be. (22/1978. NET sz. hat. - 2/1978. (IX. 6.) MT TH. sz. közi. - MK 1978.68. sz.) - 1984. január l-jével Pásztó községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) -1986. január 1-jével Szécsény nagyközséget várossá nyüvánították. (37/1985. NET sz. hat. - TK 1985.21. sz.) - 1989. március 1 jével Bátonyterenye és Rétság nagyközségeket várossá nyüvánították. (1671989. (EL 5.) NET sz. hat. - MK 1989. 8. sz.) PEST-PELIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE Szh.: Budapest j.: abonyi, alsódabasi, aszódi, budakörnyéki, dunavecsei, gödöllői, gyömrői, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházi, központi, kunszentmiklósi, monori, nagykátai, ráckevei, szentendrei, váci mv.: Budafok, Cegléd, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kispest, Nagykőrös, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Szentendre, Újpest, Vác thj.v.: Kecskemét -1949. szeptember 11-vel Csepel nagyközséget megyei várossá szervezték. (5.205/1/1949. m/2. BM sz. r. - RK 1949. 19. sz.) -1950. január 1 -jével Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest megyei városokat Budapest fővárossal egyesítették. (1949. évi XXVI. tv. - RK 1950. 1. sz.) - 1950. február l-jével ~ elnevezését Pest megyére változtatták; egyidejűleg Bács-Kiskun megyéhez csatolták a dunavecsei, a kalocsai, a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi és a kunszentmiklósi járásokat. (5.201/4/Ü-1/1950. (I- 29.) BM sz. r. - RK 1950. 4. sz.) PESTMEGYE Szh.:Budapest j.: abonyi, alsódabasi, aszódi, budakörnyéki, gödöllői, gyömrői, központi, monori, nagykátai, ráckevei, szentendrei, szobi, váci mv.: Cegléd, Nagykőrös, Szentendre, Vác - 1950. február l-jével Pest-Püis-Solt-Kiskun vármegye elnevezését ~-re változtatták; egyidejűleg a szobi járást ~hez csatolták. (5.201/4/H-1/1950. (L 29.) BM sz. r. - RK 1950. 4. sz.) -1950. június 1 -jével az abonyi járás székhelyét Ceglédre helyezték át, a gyömrői járást megszüntették, a budakörnyéki járás elnevezését budai járásra, az alsódabasi járás elnevezését dabasi járásra változtatták, a központi járás községeit - Dunaharaszti kivételével - pedig Budapest fővárossal egyesítették, egyidejűleg a járást megszüntették. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1965. december 31-ével az aszódi járást megszüntették, községeit a gödöllői és a váci járásokhoz osztották be. (30/1965. NET sz. hat. - MK 1965.67. sz.) - 1965. december 31-ével .Gödöllő községet járási jogú várossá szervezték. (29/1965. NET sz. hat. - MK 1965.67. sz.) -1970. áprüis 1 - jével Százhalombatta nagyközséget járási jogú várossá szervezték. (671970. NET sz. hat. - MK 1970.12. sz.) - 1970. június 30-ával a szobi járást megszüntették, községeit a váci járáshoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) - 1977. április l-jével Dunakeszi nagyközséget várossá szervezték. (6/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) - 1978. december 31 -ével Érd nagyközséget várossá szervezték. (19/1978. NET sz. hat. - MK 1978. 68. sz.) -1986. január 1 -jével Budaörs és Szigetszentmiklós nagyközségeket várossá nyüvánították. (37/1985. NET sz. hat. - TK 1985. 21. sz.) - 1989. március l-jével Dabas, Monor, Nagykáta és Ráckeve nagyközségeket várossá nyüvánították. (16/1989. (El. 5.) NET sz. hat. - MK 1989. 8. sz.) - 1991. január l-jével Aszód nagyközséget várossá nyüvánították. (302/1990. (XII. 18.) KE sz. h. - MK 1990. 128. sz.) SOMOGY (VÁR)MEGYE Szh.: Kaposvár j.: barcsi, csurgói.igali, kaposvári, lengyeltóti, marcali, nagyatádi, szigetvári, tabi mv.: Kaposvár - 1950. február l-jével a szigetvári járást - a németladi körjegyzőség kivételével - Baranya megyéhez csatolták. (5.201/4/H-1/1950. (L 29.) BM sz. r. - RK 1950. 4. sz.)