Purcsi Barna Gyula: Szemelvények a vállalati és a tanácsi iratok köréből (Levéltári módszertani füzetek 16. Budapest, 1993)

Népművelési osztály

Németh László: Mathiász panzió. Néaebh László tiz társadalmi drámájából eddig Összesen kettc került bemutatásra; a 11 Villámfénynél" és a "Cseresnyés". Annakidején mérsékelt sikerb arattak*, e darabok. A kor érbelmisége nem fogadba rokonszenvvel a problémát, arait az iró eléje állitobt. Hősei furcsa, megszáliobt eaberek, akik többé-kevósbbé tudatosan, valami önkéntes száműzetésben próbálják a korhadt, korrupt, feudáliskapibalisba Magyarországon a maguk ubópisba elképzeléseib megvalósítani. Többnyire vereséget szenvednek, mert ébrándokab kergebnek. A "Mabhiász panzió" kelebkezési ideje l?Ao-45. Jábszódik, a Horthy Magyarországon. Gróbi Ágnes, a hajdani öbszázholdas birbokos lánya

f zalamegyei birbokának maradványán panziób lébesit, mely afféle menedékhelye az értelmiség legválbozabosabb csodabogarainak. Akad ibt gyümölcsgombát tenyésztő vámbiszbviselő, a népi irók könyveit propagáló,könyvárussá lebb banár, gesbi drámaíró, ki darabjáb a helyi műkedvelőkkel adabja eló és nevelt&nyok, kikeb Ágnes vebb magához. Ibb lakik Hódi Bélus, ki közgazdasági egyetemi vizsgái helyebb, magát a tanulásra alkalmatlannak érezvén, egy kis falusi lényt és a vidéki élebeb válaszbob ta. Apja, Hódi Barna, néprajzos professzor megbudja, hogy Bélus be sem irabkozobb az egyetemre, hanem hamisibobt leckekönyvet mubabobb neki. Nagyobbik fiával, Lóránbbal megérkezik a panzióba, hogy Bélusb felelősségre vonja. Ágnesben, a bulajdonosnőben meglepve fedezi fel hajdani banitványáb. A vénlénynak maradb Ágnesből megbudja, hogy a panzió alapításához az ő valamikori néprajzos cikkei adbák az eszmei alapob. Barna házasséga boldogbalan volb. Felesége nem az ő elképzelése szerinb élb mellebbe, öngyilkos lebb. Kisebbik fiával szemben - ugy lábszik - csődöb mondbak nevelési elvei. A nagyobbik,fiáb Lóránbob, a jövendő börbénészb minbafiukénb mubabjo be. Itt éri Barnát az ujabb csalódás. Kiderül, hogy Lóránt sem az, aminek ő búdba. Törbénész érbekezéséb idegen forrásból szedbe össze. Valami kébségbeesebb elszanbiággal lázad fel apja ellen. Célbalan életéb nagyhirbelén Hannához, az egyik nevelblányhoz akarja köbni. De ^nna nem hallgabja meg, s Lóránb agyonlövi magáb. Hódi Barnának rá kell jönnie: bevédés volb az egész élébe, erőszakkal, makacs elképzelése

kkel nem vihebbe át a maga kigondolt nevelési eszméib HalBá, ha szöulit m&SIajCa anyagbői gyúrca a cérmésaec. usax a vaiosag calánán Ivhet nevelni

. ^NeHi sikerülb Höd.1 Barnának az, hogy fialt^lojális poigárokká nevelje, erőfeszítése bragédiáb eredményez. Oróüi Ágnes a bársadalomból való elkülönülésben próbálja Hódü egykori reformelképzéléseib megvalósibani, - boldogságának feladása árán. A darabban eszmei és személyes sikon megy végbe az összeütközés, a kapcsolatok minden bonyolultságukban tárulnak fel, s alkobnak valami varázsiabos légkörb. tt

a bizonyos szempontból börbénebi dráma is ma már a Mathiász, panzió, a dráma hibeles korrajza, a pedagógiai problémákról vallobb gondolabgazdagsága, élebtelisége és nem ubolsó sorban nagyszerű jellemei és szinpadi jelenebei felbéblenül a bemubabása mellett szólnak. /Springer Márta/ . lauuAPEST FUVAROS 1 dráma turg