Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei

Magyar István 1788-1790 között Vas megyében tevékenykedett, 73/ különböző földesurak szolgálatában. 1790-ben visszaköltözött 74/ Győrbe, de itt is csak magánmérnöki teendőket látott el. A Győri Káptalani Levéltárban 150-nél több szignált és szignálatlan térképét .őrzik, melyek kiegészítő darabjai a központi gyűjteményekben/helytartótanácsi, kamarai/ és Pannonhalmán találhatók. Vannak köztük művészien kidolgozott rajzok, a falvak határát hitelesen ábrázoló mezőgazdasági térképek, és egy sor vázlat is, melyek zöme a kataszteri felmérés alkalmával készült. A magyarországi mérnökképzésre érdemi megoldást először 1763-ban sikerült találni, amikor Mária Terézia a cseklészi Eszterházy-birtokből átengedett területen, Szencen megalapította a Collégium Oeconomicumot. A tanítás a piaristák feladata volt. A királynő elsődlegesen azért hozta létre az intézményt, hogy a magyar kormányszervek számára a szükséges műszaki állomány biztosítva legyen, másrészt az egyre növekvő városok és a megyék a műszaki feladatok ellátásához megfelelően képzett személyeket alkalmazhassanak .Az intézetben csak technikai ismereteket oktattak, így azok a fiatalok lehettek hallgatók, akik filozófiai oktatásban akadémián vagy egyetemen már részesültek. A szenei iskola 1763-1776-ban működött, majd egy tűzvész az épületet tönkretette. Ekkor áthelyezték Tatára és Stúdium Cameraticum néven még négy évig működött. II.. József szüntette meg a rendek, így a piarista rend felszámolása előtt. A Szencen végzett hallgatók közül mintegy félszázán dolgoztak a földmérésben és a vízszabályozásban. Témánk szempontjából a következő jelentősebb személyeket sorolhatjuk fel: -Ballá Antal, Jaczyg György, Laáb Gáspár, Quits Antal - Pongrácz Ignác, Prusénszky Pál, Szalaky Gábor - Kronovetter Antal ./.?/, Sartory József, Vizer János. E mérnökök - fenti csoportosítás szerint - a megyék, a kamara és, az egyház szolgálatában álltak, és természetesen elvileg volt az egyes hivatalok között "átjárási" lehetőség. Mivel nagy volt a