Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei

A felsoroltak zömmel abban az időben kezdték pályájukat, amikor Magyarországon még nem volt mérnökképzés, tehát képesítésüket - bizonyára a matematika részeként - külföldön szerezték. Mint a nevekből látszik, nagyobb részük magyar származású volt, vagy munkaalkalmat keresve végleg Magyarországra költözött. Mint említettük, Mikoviny Sámuel a jénai egyetemen tanult, Mak Domokos Itáliában /?/és minden valószínűség szerint olasz egyetemen szerezte műszaki képesítését a már említett Kovács János is, akinek személyével elsőként foglalkozunk. Győrben született, nemesi családból, születésének időpontja azonban nem ismert. Tudós létére szivesebben nevezte magát latinul "Fabricius"-nak mint "Kovács" családnevén. Az irodalomban úgy tartják számon, mint Mikoviny követőjét, azonban ő korábban kezdett dolgozni, mint Mikoviny, így - mint jeleztük - kortársnak tekinthető. Első munkája, Marioni olasz mérnök 1715-ös határtérképének másolata, 1728-ban készült. Éveket töltött a Batthyány-család szolgálatában, és 1746tól - az említett módon - foglalkoztatta a kamara is. Térképeket rajzolt a; győri gubernátor területeiről, egyes Pozsony megyei helységekről, \.P-\ majd 1763-1764-ben a kamara bácsi mérnöke lett Az 1730-as évektől az esztergomi érsek szolgálatában állt, és a birtokhoz tartozó helységek nagyobb részéről térképet készít.e 11, sőt " A z _ e s z t er g om i __rseket_illető_ jó s z ágok na k _ g e o gr a ph i c aÍ9P29E§B!]i9§__?__iP_i9-§_lZ5éll:Z?2_" c

í

m

& munkájában a birtokhoz tartozó valamennyi faluról és pusztáról részletes adatokat gyűjtött össze. Az ismertetést az első magyar nyelvű leíró statisztikaként tartják számon, azonban lényegesen több annál. Bemutatja a települések gazdasági viszonyait, a gazdálkodást elősegítő és hátráltató tényezőket, az egyes dűlők, határrészek nevének eredetét, az elmúlt időszak nevezetes eseményeit /árvizeket, hadi eseményeket, határvitákat stb./. Beszámol arról, hogy például Muzslát, Búcsot, Lándorpusztát gyakran elönti a Duna, de az uradalom egyéb részein a Vág, Zsitva, Nyitra szokott problémákat okozni. Az ártérben élő lakosság ugyanakkor ki is használja az elöntéseket: Kétyen, Martoson a folyók mellett halastavak van-