Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire
Püspökség birtokairól" 5 *""^ és valamelyest érintették az esztergomi és kalocsai érseki uradalmakat is. A helytartótanács és kamara mérnökei a vízrajzi felmérésen kívül egyéb térképezési munkákat is végeztek ebben az időszakban. Új rajzok' készültek a kereskedelmi és postautakról, egyes községek határáról, az egyre több gondot okozó malmokról, elsősorban Markmüller Karoly, Csiszik Miklós, Popovich Antal, Szalaky Gábor 30/ stb.munkáiként. Megkezdődött a kamarai erdőbirtokok rendszeres térképezése, melynek dokumentumai - a rajzos anyagok és az erdőleírások - 1841-ben kerültek a levéltárba. Készítőik közül Metzner Jánost, Kneidinger Andrást, Becker Ádámot, Nagy Istvánt, Pankl 33/ Jánost, Tippely Ferencet érdemes megemlíteni. ' Már 1798-ban elrendelték, hogy a vallásalap térképeit szolgáltassák be a helytartótanácshoz. Mint ismeretes a vallásalap birtokai elsődlegesen a II. József által feloszlatott szerzetesrendek javaiból és egyéb, iskolák, egyházi intézmények fenntartását szolgáló területekből álltak. A birtokok kezelői nem siettek a rendelkezés végrehajtásával," 54 ^ ezért több uradalomban birtokrendezések, telepítések, vízszabályozások miatt új felmérések kezdődtek. A munkálatoknál meg kell említeni Csiszik Miklós, Giba An35/ tal és fiatal segítője Herrich Károly munkáit. /Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a vallásalap birtoka nem egyházi, hanem állami terület volt, így térképei sem tartoznak az egyházi gyűjteményekhez./ A 19. század elején nőtt a műszaki dokumentumok száma a városokban is. A lakosság számának növekedésével az építkezések üteme meggyorsult, az új telkek felosztása, utcák nyitása a mérnököknek sok munkát adott, sőt az ő feladatuk volt az ingatlanok nyilvántartása, a polgárok birtokainak rögzítése, a telek- és házadó kivetés ellenőrzése is. Az áttekintő várostérképek készítéséhez így gyakran vették igénybe "külső" mérnökök segítségét. Pest 36/ első áttekintő térképét Ballá Antal megyei mérnök készítette, majd 1810-ben Lipszky János rajzolt a városról tervet. 1833-ban
