Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
2. Az ábrázolt területek
Különösen vonatkozik ez az aprófalvas megyékben elhelyezkedő káptalani birtokokra, ahol igen kevés volt a 100 holdnál nagyobb birtoktest . Leginkább az Esztergomi Érsekség, a Főkáptalan, a Csanádi Püspökség' és Káptalan uradalmai kerültek az országhatáron túlra, de kb.20 ezer holdat vesztett a kalocsai érsek, és birtokai jelentős részét adta le a szombathelyi püspök is. A legnagyobb egyházi javadalmas az Egri Főkáptalan volt, melyet követett a Kalocsai Érsekség, a Veszprémi Püspökség és Káptalan, aZ Egri Érsekség, és csak ezután következett az Esztergomi Érsekség. A területek módosulása befolyásolta a földhasználati struktúrát is. A 100 holdnál nagyobb birtokoknál országosan a szántók az Összterület 46,53 %-át tették ki. Bár a felsoroltak közül csak a kis terjedelmű Csanádi Püspökség, Váci és Győri Káptalan birtokai haladták meg az országos átlagot, a legtöbb esetben a szántók területének növekedésével találkozunk az előző időszakhoz képest. Ez alól egyetlen kivételt csupán a megcsonkitott esztergomi érseki birtokok jelentettek, ahol viszont csökkent a szántók aránya. A helyzet azért volt különösen nehéz az emiitett uradalomban, mivel annak értékesebb, Garam és Vág menti részei Csehszlovákiához kerültek. A Magyarországon maradt Komárom, Esztergom, Nógrád megyék rossz minőségű, köves területei nem is voltak alkalmasak a szántóföldi művelésre . Mint említettük, 1925-ben a 100 holdon felüli birtokoknak csaknem felén szántóföldek voltak. Az összképet illetően a következő arányokkal találkozunk: művelési ág % - szántó 46,53 -kert 0,40 - rét 6,17 - szőlő 0,55 művelési ág - legelő - erdő - nádas - nem termő 11^ _ s z ^ _ t áblázat \ 17,52 20,94 0,42 7 > 47 16/
