Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

2. Az ábrázolt területek

A kérdés mérlegelése és eldöntése messze vezetne témánktól, az egyházi földesúr - jobbágy kapcsolat vonatkozásában azonban egy dologra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az egyház, mint egyedüli földesúr sokesetben kegyura is volt falujának, templomot, plébániát• épített, területet biztosított a lelkész, tanító, kántor számára. A falvak másik csoportjában az egyház csak társbirtokos volt, és nem látott el feltétlenül kegyúri teendőket. Akadtak viszont szépszámmal olyan települések is, melyeknek a katolikus egyház volt a birtokosa, a jobbágyok neki adóztak, azonban maguk nem voltak katolikusok. A birtok eredetét tekintve elsősorban a káptalani területeken találkozunk ilyen településekkel. /Például: Úszód - Kalocsai Főkáptalan; Ároktő, Tiszapalkonya - Eg ri Főkáptalan; mind három lakossága református; Poroszló- Egri Főkáptalan társbirtokos, református; Pér, Táp - győri káptalani 12/ falvak, reformátusok stb./ ' Az irodalomban sokat emlegetett cuius regio eius religio elve a telepítések befejezése után a 18. században már nem érvényesült, különösen nem az egyházi javadalmas lakóhelyétől távoleső községekben. Sajnos a századforduló után az egyházi birtokok nagyságának alakulását már nem tudjuk hasonló módszerekkel nyomonkisérni, mivel a tulajdonosonként! Összesítések csak az 50 vagy 100 holdon felüli területekről készültek. Az 1900 évi gazdacímtár szerint Ma gyarország 100 hold feletti birtokainak össz-terjedelme 27 450 ezer kh volt, amiből az egyházi birtokok 1905 ezer kh-t /6,94 %/ tettek ki. 1916-ban országosan 26 362 ezer kh volt a 100 holdnál nagyobb birtokok terjedelme, melyek 7,20 %-án /l 898 ezer kh/ helyezkedtek el egyházi uradalmak . - • 2.1.2. Változások 1920 után Közismert, hogy a trianoni békekötéssel az ország területe egyharmad részére csökkent. A püspökségek, káptalanok, szerzetes-