Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
2. Az ábrázolt területek
7. sz. táblázat művelési ág terjedelem % eltérés az országos /kh/ átlagtól /%/ - szántó 182 305 25,71 - 17,10 - kert 1 410 0,20 - 1,14 - rét 43 225 6,09 - 4,10 - szőlő 718 0,10 - 0,90 - legelő 83 901 11,83 - 1,20 - erdő 361 837 51,02 +' 24,42 - nádas 4 597 0,65 + 0,37 - nem termő 31 200 4,40 - 0,35 Összesen 709 193 100 % A szántók részesedése itt már 17,10 %-kal volt kisebb, az erdőké 24,42 %-kal nagyobb az országos átlagnál. Érdemes azonban megfigyelni, hogy a legelők aránya is kisebb, és a rétek sem érték el az átlagot. Míg a világi nagybirtokokon - elsősorban a sík vidéken - a legelők részesedése a szántók rovására meghatározó volt, ami a külterjes állattartást biztosította, addig az egyházi nagybirtokon szántóföldi és erdőgazdálkodásra rendezkedtek be. Mint a nagyszámú erdőtérkép mutatja, az erdők használata az adott körülmények között rendezett és korszerű volt, már a 18. század végétől találkozunk a nagyobb uradalmakban vágásbeosztással, telepítési tervekkel, faiskolákkal. Érdemes megvizsgálni a többi felekezetek művelési ágait is, mindenekelőtt a görögkatolikus, református, evangélikus birtokokét. 8. sz. táblázat