Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
2. Az ábrázolt területek
7 394 26,81 5 392 20,31 5 526 29,28 9 155 . 74,47 2 916 38,09 1 947 26*25 Az összes érseki és püspöki birtok terjedelme 716 405 kh 157 négyszögöl volt, amiből 179 643 kh 373 négyszögölt, 25 %-ot tettek ki a szántók, 363 147 kh 1066 négyszögölt, 50,69 %-ot az erdők. Ugyan4/ akkor a szántők aránya országosan 40 az erdőké 25 \ körül volt. A káptalanok és papnevelő intézetek összesen 495 313 kh 584 négyszögöl területet birtak, melyből 160 684 kh 231 négyszögöl volt szántó /32,44 %/, 148 683 kh 1033 négyszögölt pedig az erdők tettek ki /30,02 %/. A témánk szempontjából fontos káptalani birtokok főbb mutatói így alakultak: 3. sz. táblázat javada Imas neve Egri Főkáptalan Esztergomi Főkáptalan Veszprémi Káptalan Pécsi Káptalan Kalocsai Főkáptalan Csanádi Káptalan Győri Káptalan Szombathelyi Káptalan Székesfehérvári Káptalan Pesti Papnevelde Váci Káptalan Soproni Káptalan Váci Püspökség 27 582 Pécsi Püspökség 26 550 Győri Püspökség 18 874 Csanádi Püspökség 12 294 Székesfehérvári Püspökség 7 656 Szombathelyi Püspökség 7 417 birtoknagyság ebből szántó /kh/ /kh/ 116 138 37 561 32 ,34 80 910 21 846 27,00 54 633 11 012 20,16 26 680 7 787 29,19 24 025 5 319 22,14 19 203 3 196 16,64 14 698 5 320 36 ,20 12 563 3 395 27 ,02 11 841 4 962 41,91 9 322 3 346 35,89 4 112 1 704 41,44 456 245 53,73