Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
1. Bevezetés
5_ 1 _roya t A katalógus utolsó rovata több részből tevődik össze. Először a térkép vízrajzi adatait rögzítettük, megállapítva, hogy az vízrajzi szempontból mennyire használható. Vannak jó és rossz vízrajzú, gyér és gazdag vízrajzú térképek. A nagyobb folyókat, tavakat, név szerint is feltüntettük, megjelöltük, vannak-e mellékágak, szigetek, csatornák, patakok, mocsarak, vízállások, gátak, zsilipek, források, fürdők. Második részben utaltunk a hegyrajzra, majd az ábrázolt helységek meghatározása következik. A városok, mezővárosok, falvak, puszták teljes felsorolására csak akkor törekedtünk, ha azok száma az ötöt nem haladja meg, A topográfiai részben szóltunk a határvonalakról /község, uradalom, birtokhatárok/, majd a települések belsejétől kifelé haladva leírtuk a fontosabb objektumokat /kiemelt épületek, kastélyok, romok, malmok, vendégfogadók, gyárak, postaállomások stb./. Ezt követik a telkek beosztására, felmérésére vonatkozó adatok, kül- és belterület rendezésével kapcsolatos megjegyzések. Ezután utaltunk az infrastruktúrára /utak, hidak, vasutak/, és végül a mezőgazdasági adatok /művelési ágak, dűlőnevek, nyomásbeosztás, jobbágynévsorok/ zárják le a felsorolást. A rovat végén megemlítettük, hogy a térképen milyen jelmagyarázat található /topográfiai, vízrajzi/, vannak-e összeírások, jellemző táblázatok. A topográfiai eligazodást megkönnyíti, hogy az ábrázolt területet körülvevő községek, puszták, uradalmak határvonalait felsoroltuk. A vízrajzi és agrár vonatkozású adatokra külön jelzéssel hívtuk fel a figyelmet /pl: Hb, Hab; agr:/, azonban e kiemelésre csak akkor volt szükség, ha legalább két jellemző adat szerepelt. A felsorolás rendje a következő volt: Vízrajz: folyó, mellékág, sziget, átvágás szabályozási vonal halastó, tó patak, fok, ér, szakadás, vízfolyás mocsár, vízállás, nádas csatorna, zsilip