Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

1. Bevezetés

A térkép keletkezésének, másolásának, hitelesítésének idejét éves pontossággal határoztuk meg, ha ez nem állt rendelkezésre, a hozzávetőleges dátumot jelöltük. Célszerűnek látszott a rovat minden sorában feltüntetni a dátumot, ahol megállapítható volt. 2^_royat E rovatban a térkép címét szöveghűen, a lényegtelen részek elhagyásával közöltük. Nem ragaszkodtunk teljesen a betűhív közléshez, törekedtünk a nagy- és kisbetűk következetes használatára. A címeket és díszítő jelzőket nem hagytuk ki a szövegből, mivel ezek egyházi tisztségekhez kötődtek. A címben előforduló rövidítéseket zárójelek alkalmazásával feloldottuk, ha azok a kötetek végén található rövidítésjegyzékben nem szerepeltek. Ha a térképnek nem volt címe, a 2. rovat üresen maradt. A hátlapon található címeket zárójelben tüntettük fel, azonban ha a térképnek első oldalán és a hátsón is volt formailag eltérő /pl. más nyelvű/ cím, utóbbi közlésétől eltekintettünk. A címeket szöveghűen leírtuk a kataszteri térképek esetében is. 3^_royat Ez a katalógus magyarázó része, mely idegen nyelvű térképeknél magában foglalja a cím értelemszerű fordítását, az ábrázolt helység nevét, korabeli közigazgatási hovatartozását és a térképtípust. Magyar nyelvű térképeknél az adatsor nem teljes, mivel igyekeztünk az ismétléseket elkerülni. Ha a cím megjelöli a térképtípust /pl. X helység úrbéri, tagosítási, erdőtérképe stb./, akkor azt a 3. rovatban nem ismételtük meg. Ilyenkor a sorban csak a helység neve és a megyebeosztás szerepel. A kataszteri térképeknél a cím gyakran meghatározza a megye nevét is, és így a harmadik rovatot ki sem kellett tölteni. E rovatban a helyneveket mindig korabeli formájukban, de magyar nyelven írtuk. Ez vonatkozik a 18-19. századi latin és német nyelvű, illetve a két világháború között keletkezett szlovák nyelvű térképekre egyaránt. Az egyes helynévformákról és közigaz-*