Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
6. A térképek jellemzői
a képesítéssel nem rendelkező szerzetesek munkáin. Mint jeleztük, az 1730-as években Fabrieius is határtérképein templomok és más épületek homlokzati rajzával jelezte az ábrázolt határvonaltól távolabb fekvő települések helyét, sőt ezt a megoldást látjuk Böhm Ferenc és helyenként Magyar István munkáin is. A kisebb területeket ábrázoló, nagy léptékű rajzoknál a főbb épületeket már alaprajzokkal, a falvakat utcahálózattal vagy azok településfoltjával jelölték, és a homlokzati rajzok díszítőelemekké váltak. Ballá Antal 1779 évi erdőtérképén Bács vára, Karpe Mihály uradalmi rajzán Bács madártávlati képe szerepel. 66 ^ A pálos térképeken az 1770-es évekből találkozunk a vázsonyi, tapolcai, vitányi várak távlati képeivel,hasonló formában előfordulnak templom- és kápolna ábrázolások, sőt 1730 körül Fabrieius a visegrádi várból a márianosztrai kolostor és a környék távlati ké667 pét is lerajzolta. A székesegyházak perspektivikus rajzával díszített Karács Ferenc és a többi térképmetsző a 19. század első felében kiadott egyházigazgatási térképeket,sőt Pongrácz János már idézett, 1819ben megjelent Székesfehérvári Egyházmegyéjén a város, távlati képe szerepel. 69 / A 19. század második felében Hátsek ígnác, a századfordulón Sávoly Ferenc hasonló térképein szintén a templomok és más egyházi épületek homlokzati képei /fotói/ a díszítések. 70 ^ Az egyházigazgatási térképeken rendszeresen megtalálható az éppen kormányzó egyházfők címere is, és a későbbi kiadásokon ez maradt az egyetlen díszítő elem. E jelvényt néha a gazdasági térképeken is elhelyezték. Például az esztergomi érsek címere szerepel az uradalmi erdők - Klösz György nyomdájában sokszorosított, szélesebb körben használt térképlapjain ís'.Jh
