Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
6. A térképek jellemzői
létől e térképeken is az általános kartográfiai normáknak megfelelő, szabatos jelölések szerepelnek. Hátsek Ignác Győri Egyházmegyéje 1881-ben 1:150 000, 20/ ' Sávoly Ferenc 1900-ban kiadott Esz• • 21/tergom-egyházmegyei ábrázolása 1:750 000, Karbuozky Károly e 22/ területről készült rajza 1:300 000-es méretarányú volt. Ortvay Tivadar-Hrubant László országos egyházigazgatási térképét 1891-ben 1:200 000 méretarányban adták ki, a történeti ábrázolások pedig 1:600 000 méretarányúak voltak. A legismertebb térképmetszők közül Karács Ferenc az osztrák, német, francia mérföldet, Berkeny János a német mérföldét választotta legszívesebbén. Lipszky 1806 évi országtérképének méretaránya 1:480 000 volt, a bécsi Artaria kiadó - többek között - 1:3960, 1:7920,, 1:9600, 1:15 840 stb, léptéket alkalmazott leginkább. 24/ A kéziratos térképek készítőinek nagyobb része maga választotta meg a méretarányt, míg másik részük - ha központi előírásokkal szabályozott térképeket állított össze - kénytelen volt ezek alapján dolgozni. Hatással voltak a magyar geometrákra a különféle céllal itt dolgozó, elsősorban osztrák katonai mérnökök is. Az első és második katonai felmérés alkalmával az összefoglaló lapoknál 1:28 800 méretarányt alkalmaztak, azaz égy mérföld 10 hüvelyknek felelt meg. 1869-ben a III> katonai felmérést már a méterrendszernek megfelelő 1:25 000 méretarányban, kezdték. A II. József-kori kataszternél a térképek készítői 1:3600 vagy 1:7200 méretaránnyal /100 bécsi öl = 1 hüvelyk/ dolgoztak, az ábrázolt terület nagyságának megfelelően, sőt helyenként egy térképlapon 25/ több méretarány is szerepelt. Az úrbéri térképek szokásos léptéke 1:7200 volt, mind a 18. században, mind a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos, 19. századi térképeknél. E méretarányt kedvelték az egyházi birtokokon alkalmanként dolgozó mérnökök is, mivel . 26/ : a rajzok könnyen átmásolhatók, továbbiejleszthetők voltak. Ha az úrbéri rajzokhoz melléktérképek csatlakoztak, például béltelkek, kender- és káposztaföldek feltüntetésével, ezek méretará27 / nya 1:3600 volt, a részletesebb ábrázolás érdekében.
