Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

6. A térképek jellemzői

6. A térképek jellemzői 6.1. Kéziratos és nyomtatott térképek Értekezésünk előző fejezeteiben az egyházi levéltárak térképeivel kapcsolatos kérdésekről szóltunk, az ábrázolt birtokokról, a rajzokat készítő mérnökökről, azon gazdasági és politikai tényezőkről, melyek a térképek megrajzolását indokolttá tették. Nem érdektelen azonban foglalkozni a gyűjtemények és az egyes darabok formai jellemzőivel sem. A kérdés tárgyalása akkor volna eredményes, ha a gyűjtemények teljesek lennének, azonban az általános tendenciákat tekintve így is levonhatunk néhány tanulságot. A kivitel technikája szerint az anyag kéziratos és nyomtatott térképekre osztható. Mint arról a korábbiakban már szóltunk, a nyomtatott térképek zöme nagy példányszámban megjelenő kiadvány volt, más részük pedig különféle eljárással készült másolat. Utób biak használati köre, jelentősége inkább a kéziratos térképekhez, mint a kiadványokhoz áll közel. Ha statisztikailag akarjuk az arányokat szemléltetni, akkor helyesebb, ha ezeket a rajzokat nem a kiadványokhoz, hanem az előbbi csoportba soroljuk. , Az egyházi levéltárakban őrzött 6304 térkép közül 5136 db /81,46 %/ volt kéziratos, 1188 db /18,54 %/ pedig nyomtatott kiadvány. A protestáns térképeknél a kiadványok száma 69,54 %-ot, a katolikusoknál csak 10,16 %-ot tett ki. Az egyes gyűjteményekben a mutatók a következőképpen alakultak: 30. sz. táblázat levéltár /gyűjtemény/ kéziratos kiadvány összesen neve térkép Zsinati lt. Ráday lt. Pápa lt, kt< Protestáns 8 84 2 térkép e k 4 12 258 342 126 128