Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
5. A gyűjtemények ismertetése
- külföldi térképek /kiadók, metszők és más közreműködők ábécé rendjében/ - atlaszok. Iskolatörténeti kutatásoknál e dokumentumok nélkülözhetetlenek. Kiegészítésül érdemes áttekinteni a levéltárban őrzött, térképek hez nem sorolható mintarajzokat, templomépületekre, kastélyokra vonatkozó "tipus" terveket, csillagászati ábrákat,/arcképeket stb. 184/ A katolikus térképanyag utolsóként említhető érdekes részét az Országos Levéltárban őrzött pálos térképek jelentik. A pálosok rendje magyarországi alapítású szerzetesrend volt, -melynek eredete a 13. század elejére nyúlik vissza. 1225-ben Bertalan pécsi püspök adott rendszabályt a Mecsekben élő remetéknek, amit Özséb, esztergomi kanonokból lett remete a pilisiekre is kiterjesztett. A két közösség.öt választotta elöljárójának, és e felhatalmazással élve Özséb 1263-ban a pápától kieszközölte a regula jóváhagyá sát. / y f . v... :: , v ; . {'' ^ ,: /\ A rend virágkora a Mohács előtti időszak volt, azonban a tö rök háborúk következtében 1600-ra már csak hat kolostor maradt. A 18. század folyamán ezek száma 3.T-re emelkedett. A pálos birtokok Baranya és Pest mellett Borsod, Heves, Hont, Veszprém, Zemplén me gyekben voltak, tehát meglehetősen szétszóródtak az ország terűié tén. A rendet 1786-ban II. József törölte el, újjászervezéséré 1989-től került sor. 185/ A térképek száma 84, valamennyi a 18. századból származik. 186 / A legelsőt Kovács /Fabrieius/ János rajzolta, de találunk egy sor szép kiállítású rajzot a korábban már említett matematikusoktól is /pl. Liptay Károly, 187/ Kövesdy Pál 188/ /. Alkalmanként részt vettek a térképek készítésében megyei mérnökök /pl. Litzner 189/ János/ legnagyobb szerep azonban a rend saját geometráinak jutott, főként a már idézett Szabadhegyi Mihálynak és Szabó Vincének.
