Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
5. A gyűjtemények ismertetése
mennyiséget, mint az érseki birtokok esetében, így azok a vallásalap valamelyik sorozatában könnyen elhelyezhetők voltak. A püspökségek közül a legnagyobb birtokokkal a veszprémi ren delkezett,. Alapítója Szent István volt, és mint említettük, Mária Terézia koráig joghatósága egész Észak-Dunántúlra kiterjedt. A levéltári iratanyag terjedelme 257 folyóméter, melynek központi részét a püspöki hivatal egyházkormányzati iratai képezik. A püspöki birtokok terjedelme jóval meghaladta az egri érseki uradalomét, Veszprém megyében 10, Zalában 16, Somogyban nyolc Tolnában egy község tartozott hozzá, Veszprém, Karád, Sümeg központokkal. "*y A püspöki hivatal mellett a birtokot irányító jószágkormányzóság külön levéltárat hozott létre, melyet először 1779-ben lajstromoztak és a palotában helyeztek el. 1895-ben - helyszűke miatt a dokumentumok a káptalani levéltárba, illetve a jószágkormányzói hivatalba kerültek. 1925-ben az értéktelennek vélt darabokat kiselejtezték, azonban a selejt egy részét sikerült múzeumba menekíteni. A még fellelhető dokumentumokat 1928-1932 között Pfeiffer János levéltáros gyűjtötte össze. A gazdasági levéltár térképekhez kapcsolódó főbb sorozatai a következők: 52/ - a birtokok 1802 évi felmérése - határperek, úrbéri ügyek, birtokperek /1742-1870/ - erdészeti, mérnöki, számvevőségi levelezések /1859-1867/^ 3 / A nagykiterjedésű birtok művelési áganként megoszlása 1885ben a következő képet mutatta: 2Qi-SZ 1 _táblázat . művelési ág terület: kh, négyszögöl % szántó 17 652 1479 26,90 kert 163 . 1557 0,25 rét 3 864 1443 5,89
