Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
5. A gyűjtemények ismertetése
35 / szabadítás után elkülönítettek. A levéltár 826 tételből álló térképtára három nagy egységből épül fel. Az első részhez a feudáliskori térképek tartoznak, a második és harmadik közt 1918 jelenti a határt, a tárgyi állagban pedig 1850-től a térképek vegyesen fordulnak elő. Az első, feudáliskori egység 205 tételt tartalmaz. Legkorábbiak a határ-, birtok-, birtokmegosztási térképek, melyek első, Fájsz község határát ábrázoló darabját, mint említettük, 1749-ben Ruttkay Mihály 36/ készítette. Az úrbérrendezéskor keletkezett térképek zömét az idézett Ballá Antal rajzolta, és a szép kiállítású lapok Sükösd, Nádudvar, Hajós, Kecel stb. határát ábrázolják. Időrendben a feudáliskori mezőgazdasági térképek következnek, melyek készítői itt sem a birtokviszonyok rögzítését, hanem gazdálkodási elemek /nyomásbeosztás, művelési ágak/ meghatározását tartották fontosnak. A legkorábbi darab e csoportból az ismert kamarai mérnök, Karpe Mihály V : • , ' - 37/ • •' ' - '• • - mar korábban is idézett bácsi birtoktérképe, és itt találjuk Kronovetter Antal uradalmi földmérő legszebb térképeit is. E mezőgazdasági térképek kivételes esetben faluhatárt, de általában uradalmi birtokrészt vagy annak egyik művelési ágát ábrázolták. Ezekhez sorolhatók az erdőtérképek, melyek a 18. században már jól megszervezett erdőgazdálkodást hitelesen dokumentálják. 1787-ben került sor az uradalom területén az első kataszteri felmérésre, melynek eredményeiből nagyszámú - 19 darab - térkép található a levéltárban, és teljesen fennmaradtak a helységekről Kollonits László érsek halála után, 1818-1822 között készült felmérési térképek. A nagy méretarányban összeállított rajz-ok, Steiner Károly, Tippely Ferenc, Ulmann Ferenc kamarai mérnökök munkai, akik a települések kül- és belterületén azonos módszerekkel dolgoztak. A szép kiállítású, szines' térképek általában parcellákig részletezve, művelési ágankénti területkimutatással az egész uradalom gazdálkodásáról adnak áttekintést. A feudáliskori állagot vízszabályozási és közigazgatási térképek zárják le. Utóbbiak között Karpe Mihály Bács-Bodrog megyéről, 1764-ben készült, már idézett rajzát 38/ érdemes megemlíteni.
