Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
5. A gyűjtemények ismertetése
pük volt. Ezek egy része a török korban elpusztult falu emlékét őrizte, más részükre viszont a lak»:sság a földek megművelése céljából telepedett. Ilyen "szállások 1 voltak az uradalmi majorok is, melyek elsősorban a 19. század második felében kaptak jelentőséget. A főkáptalannak átadott puszták közé tartozott Ács, Ökördi, Csala, Imsós, Borsoshát, míg az érsekség birtokában maradt Alig- . várta, Józseftelek, Bödd-Bakod, Csepeg, Zásztó, Vejti, Szakmar, Józsefháza, Csorna, Debelák, Hattyas, Drágszél, Hild, Kall, Kéles, 2 5/ Izsák, Szántó, Farkassziget stb. ' Közülük néhány önálló község lett /p. Homokmégy, Szakmar/. A 18. században a jobbágyok és az érsekség viszonyát a nagyobb településeken külön szerződések szabályozták, melyek általában kedvezőbbek voltak, mint Mária Terézia úrbéri előírásai. Az úrbéri szabályozásra - a Pest és Bács megyei gyakorlatnak megfelelően - 1770 körül került sor, a jobbágyfelszabadítás utáni rendezés pedig az 1850-es évek második felében és az 1860-as évek elején zárult le. Mint a korábbiakban jeleztük, a széles határ, a viszonylag jó természeti adottságok, a népesség alacsony száma következtében nem éleződtek ki az ellentétek az uradalom és a parasztság között. Kalocsán például már 1713-ban volt viszonylag kedvező úrbéri szerződés, amit 1771-ben az urbárium szerint módosítottak. Az 1836os jobbágytörvényeket követően új szabályozásra került sor, melynek értelmében a lakosok egy sor pusztát - a későbbi szállások helyét - bérbe vették az érsekségtől. Az úrbéri per 1864-ben fejeződött be. 26/ A főkáptalanhoz átcsatolt Kecel 1734-ben települt és kötött úrbéri szerződést, majd Mária Terézia rendelkezéseit 1770-ben hajtották végre. Szintén az érsek telepítette Miske községet, ahol az 1770-es úrbérrendezés szabályozta a viszonyokat, majd 1857-ben különítették el a jobbágyok és az uradalom területeit. Hasonló módon 1857-ben kötött az uradalom és a volt jobbágyság egyezséget, Hajóson pedig az úrbéri per 1856-ban zárult le.
