Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
5. A gyűjtemények ismertetése
vágandó sarjerdők helyett rátértek a szálerdők ültetésére, ahol a vágásokat 80, 100, 120 évben jelölték meg. Ez nemcsak jobb minőségű faanyagot eredményezett, hanem azt is jelentette, hogy az erdők fenntartásához kevesebb élő munkaerőre volt szükség. A fa könynyebb szállítása érdekében erdei vasutakat építettek. Már 1918ban üzemelt a börzsöny irtási vonal, majd 22 km hosszúságban megépítették a Tardosról és Marotpusztáról induló, Bikol, Süttő útvonalon haladó pályát is.^ A Prírnási Levéltár térképanyaga hat fő egységre oszlik: 1. Törzsanyag 1730 -1848 /1-296. tétel/ 2. Birtokrendezési térképek 1850 -1920 /301-678. tétel/ 3. Kataszteri térképek 1B50 -1940 /701-845. tétel/ 4. Erdőtérképek 1879 -1942 /901-1190. tétel/ 5. Mezőgazdasági térképek 1920 -1941 71201-1338. tétel/ 6. Általános térképek /1820. sz./ /1401-1497. tétel/ A térképtár első állagában, típustól függetlenül a feudális kori térképek tartoznak. A legkorábbi darabok Fabrieius idézett határ-ábrázolásai, majd időrendben a 18. századi úrbéri térképek következnek, melyek viszonylag kis számban vannak képviselve a gyűjteményben. Szemléletes legelő-elkülönítési térképeket - Mész József uradalmi mérnök munkáiként - főleg az 1840-es évekből találunk. A II. József-kori katasztert szintén csak néhány lap képviseli /Börzsöny, Hugyag, Lándor/, igen sok viszont az erdőtérkép, melyek gyakorlatilag az egész birtok erdőségeit ábrázolják. Ilyen térképek készültek az említett II. József-kori kataszteri felmérés alkalmával, úrbérrendezéskor, 1810-1818 között, amikor Károly Ambrus halálát követően az érseki szék nem volt betöltve, és rajzolt erdőtérképet az uradalom minden fontosabb mérnöke a 19. század első felében. A feudáliskori állag legszebb darabjai a falvak vagy puszták teljes határát bemutató mezőgazdasági és birtoktérképek, melyek közül Vizer János bálványszakálasi, Szalóky Nepomuk bucsui, Mész József gutái ábrázolásait kell megemlíteni.Ki-