Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

5. A gyűjtemények ismertetése

A két összesítésből világosan látszik, hogy a szántók része­sedése lényegesen alacsonyabb, az erdőké magasabb az országos át­lagnál. Ha az összes katolikus birtok megoszlását nézzük /6. sz. táblázat/, nyilvánvaló, hogy a nagybirtokon folyó sajátos gazdál­kodás miatt itt még nagyobbak voltak az eltérések, mint egyéb te­rületeken. A szántók aránya például 11 %-kal volt kevesebb Eszter­gomban az országosnál, míg az összes katolikus uradalomban csak 7 % volt ez a mutató. Az erdőkénél az összes katolikus területet te­kintve + 10 V, az esztergomiaknál + 12 % volt az eltérés az orszá­goshoz képest. Az 1895 évi gazdacímtár szerint az esztergomi érsek Bars, Esztergom, Hont, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pozsony megyékben, ösz­szesen 30 helységben rendelkezett 100 hold feletti birtokkal. Ki­sebb területei voltak Trencsén és Zala megyékben, valamint Buda­pesten. A legnagyobb uradalmak erdős vidékeken helyezkedtek el /pl. Kemence 13 194 kh/, de kiterjedtek voltak azon helységekben is, melyeknek határához a kataszteri rendelkezések értelmében ura­dalmi pusztákat csatoltak /pl. Keszegfalva 7900 kh, Bajcs 7475 kh/. 10 / Az említett Simor János idején a birtokon egy sor korszerű­sítést hajtottak végre. Növelték az egyes uradalmak önállóságát, egyszerűsítették a pénzügyi adminisztrációt. A hiányzó munkaerő pótlására egyre több fizetéses munkást alkalmaztak, és erre az i­dőre esett az 1879 évi erdőtörvény végrehajtása is. Az uradalmak­ra általában a házi kezelés volt a jellemző, bérletekkel, rendsze­rint kishaszonbérlet formájában, főként a két világháború közti i­dőszakban találkozunk. 11 ' 1919 augusztusában az Esztergomi Érsekség Csehszlovákiához került birtokait zár alá vették, és azok kezeléséről a továbbiak­ban a pozsonyi Római Katolikus Javak Központi Bizottsága gondosko­dott. Mint a bevezetőben jeleztük, a birtok rendeltetése nem vál­tozott meg, annak javait a továbbiakban is egyházi célokra hasz­nálták, de azokból az esztergomi érsek jó ideig semmit sem látott. 1928-ban a kezelő szervezet Liquidációs Bizottsággá alakult, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom