Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
5. A gyűjtemények ismertetése
5. A gyűjtemények ismertetése 5.1. Prímási Levéltár A Prímási Levéltár jelenleg Magyarország legnagyobb egyházi iratanyaga,. Terjedelme - az 1950-es korszakhatárig - 1880 folyómétert tesz ki. A legrégebbi irata 1138-ból származik, a Mohács előtti oklevelek száma 1180. Az iratok tartalmát tekintve a gyűjtemény jelentősége jóval meghaladja a többi egyházmegyei levéltárakét. Mint a bevezetőben említettük, a 18. század utolsó harmadáig a főegyházmegyéhez hatalmas terület tartozott, mely a Dunától északra, a Morvától keletre a Szepességig és Gömörig terjedt. A város történetéből ismert, hogy Esztergom 1543-tól kisebb megszakításokkal 140 évig török kézen volt. Az érsekség elmenekült és Nagyszombatba tette át székhelyét. Bár a város 1683-ban felszabadult, igen lassan indult meg az újjászerveződés, és az érsekség - a később még tárgyalandó főkáptalannal együtt - csak 1820-ban tért vissza Esztergomba. A főegyházmegye hatalmas területéből szakították ki 1776-ban a Besztercebányai, Rozsnyói, Szepesi Püspökséget, az mégis 1920-ig Európa egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt. 1 / A trianoni döntés nagyobb részét Csehszlovákiához csatolta, azonban a politikai határok módosítása nem járt azonnal az egyházigazgatás átalakításával. Hosszas vita után 1922-ben Nagyszombatban apósto1i kormanyzóságot hoztak létre, és tárgyalások kezdődtek az új államhatároknak megfelelő egyházmegyék létrehozásáról. Bár ezek rendkívül lassan haladtak, a főegyházmegye határai között fekvő nagyszombati szervezet fokozatosan kikerült az esztergomi érsek joghatósága alól, és azt a Szentszék felügyelte. 1938-ban az újabb határmódosulással hat évre ismét változások történtek, és ezúttal a nagyszombati helynök területe csökkent. A kérdés végleges rendezése a9/ zonban még hosszú ideig váratott magára. A Prímási Levéltár iratanyaga, mint a hasonló gyűjtemények általában, egyházkormányzati és világi levéltárra oszlik, és az igen gazdag térképanyag utóbbihoz köthető. A világi levéltár első