Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei
A múlt század közepéig a nyomtatott térképek készítésében 13 9/ fontos szerepet kaptak a térképek metszői. Az első magyar térképmetsző, Binder János Fülöp 1735-ben Pozsonyban született, és 1760-ban telepedett le Budán. Átköltözése után igyekezett a város és a polgárok szolgálatára állni. Mária Terézia 1761-es iparügyi reformja után ő készítette el a pest-budai mesterek új céhleveleit , de egyéb munkái is ismertek /illusztrációk, látképek, szentképek stb. /. A legfontosabb magyarországi térképmetszőnek Karács Ferencet tartja a szakirodalom. 1 ^^ Karács 1770-ben, Püspökladányban született, és 1787-ben került a debreceni kollégiumba. Először papnak készült, de itt nagy kedve támadt a térképmetszéshez. 1793ban Pestre költözött, hogy a mérnöki ismereteket elsajátítsa, majd bécsi mesterektől, Junkertől és Czettertől tanulta a rézmetszést. 1802-ben végleg Pesten telepedett le, és barátságba került egy sor reformkori munka kiadójával, Kulcsár Istvánnal. 1838-ban bekövetkezett haláláig 88 munkája vált ismertté, melyek jelentős része térkép volt. Első országos vállalkozása Lipszky postatérképe, mely 1802ben jelent meg, majd azt kicsinyítve a század utolsó harmadában 141/ újra kiadták. 1813-ban látott napvilágot fő műve, "Magyar_Országnak és a hozzá kapcsoltatott Horváth-_és Tóth országoknak 2 s .__ _._ _ - _____ _____ határ^őrző katonai vidékeknek.^^közönséges táblája." címen. Ezen közel 8000 helynév szerepel, a városok, falvak mellett jelöli a pusztákat, fürdőket, barlangokat, utakat, postaállomásokat, vámhivatalokat. Legnagyobb vállalkozása az "Európa_Magy^ar_Atlasza" című munka volt. Ezt eredetileg 24 táblára tervezte, de csak 21 jelent meg, az 1834-1838 közti időszakban.Jelentősek voltak egyházigazgatási térképei, melyekre még visszatérünk. Közreműködött 144/ • ' Veszprém, Zágráb, Zemplén megye térképeinek kiadásánál, 1817ben Losonczi József vármegyei földmérőnek a Sebes-Körös Szeghalom környéki szabályozására vonatkozó tervét metszette. 1 ^ 5 ^ 1834-ben
