Tamáska Péter: Számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása (Levéltári módszertani füzetek 13. Budapest, 1992)
Ferencz László: A nagy adatbankok vizsgálata
A szabványosítás előtti, de már működő, megvásárolható termék a felhasználó által is írható (a mágneses lemezzel logikailag azonos) CD lemez egység. Ennek szabványosítása, tömeggyártása esetén a szervezés (adatbázis tervezés) lesz megint a szűk keresztmetszet az információk tarolása és visszakeresése témában. Javaslatok: A levéltár szakmailag fel kell készüljön arra, hogy egyre több levéltári illetékességű, vagy azzá váló adatot, dokumentumot • számítógéppel készítenek, - teljességgel csak gépi adathordozón és gépi formában tárolnak, - géppel használnak, - ha a levéltár nem gondoskodik róla, a mai gyakorlat (és szabályozás) mellett az adatok tulajdonosai előbb-utóbb nyomtalanul kitöröltetnek. A levéltár az illetékességébe tartozó, adatokra vonatkozóan, azok létéről tudomást kell szerezzen, azokat nyilván kellene tartsa (pl: speciális meta-adatbázisban). Ezen adatokat célszerűen a gépi állapotukat üzemeltető (számítóközpont) kellene őrizze, hiszen technikailag erre úgy is szüksége van. Az adatok őrzését akkor kellene átvegye a levéltár, ha a tulajdonos az adatot (dokumentumot), vagy annak levéltárilag megőrzendő verzióját - a saját, rá vonatkozó jogszabályok alapján - a maga számára törli, vagy törölhetné. A levéltár a már máshol számítógépen lévő anyagot a rá vonatkozó technikai információkkal együtt szabványos archív formára kellene alakítsa és így tárolná, pl. CD lemezen. Az átalakítás logikai része a speciális (nem országosan elfogadott) kódok dekódolása. A kódrendszerek speciális adatkört képeznek, amennyiben elemzésük, összehasonlításuk szükséges lehet a különböző adatbázisok (kutatási célú) összekapcsolásához, fontos más tárgyra vonatkozó információt mutathatnak. Pl.: A közterületek kódolása során a közterület jellegénél (utca, tér, stb.) kb. 50 féle értékre volt szükség. Az adatokhoz való hozzáférés technikailag úgy történhetne, hogy a levéltár az (információ visszakereső rendszere által) azonosított dokumentumokat (file-okat) a szabvány archív formáról szabvány feldolgozási formára ritkítaná és a - megfelelő jogosultság esetén - a kutatónak, vagy más jogosultnak gépi adathordozón átadná, vagy esetleg saját számítógépes munkahelyén biztosítana hozzáférést (képernyős olvasás, hardcopy stb.). Minél nagyobb adatkörre kerül kiterjesztésre a gépi tárolás, annál inkább megnövekszik az előző bekezdésekben említett gépi meta-adatbázis és gépi információ-visszakereső rendszer (Pl: ISIS, vagy STAIRS rendszer) fontossága. Erre a feladatra a Levéltárnak saját magának, időben kellene technikával és szellemiekben is felkészülnie, mivel ezen eszközök nélkül a megszerzett gépi adatok kezelhetetlenné válnának. * Szabályozási kérdések A számítógépes nyilvántartások, az ezekből teljesíthető szolgáltatások, az adatbázisok összekapcsolása és a tavad at-átvitel re vonatkozó adatvédelem területén a jogi szabályozás alaposan elmaradt az élettől, elavult, néhol egymásnak is ellentmondó jogszabályok, rendeletek vannak érvényben. Új szempontként növekszik a számítógépes feldolgozással kapcsolatban a személyhez fűződő jogok, üzleti titkok védelmének igénye, garanciáinak követelése. Ezek, a manapság politikai szintre is került kérdések teljes újraszabályozását a szakma az "Informatikai TörvényMŐI várja, amely a bonyolultsága, a különböző érdekek egyeztetése miatt jelenleg az elvek rögzítése, tervezetek szintjén áll. Várhatóan az új törvény, a nyugati demokráciák hasonló törvényeinek szelleme felé fog közelíteni, azaz az egyén (vállalkozó) jogait, érdekeit fogja az eddigieknél jobban védeni, ebben a vonatkozásban az államhatalom, az apparátusok szolgáltató jellegét deklarálva. Konkrétan pl. mindenkinek joga lehetne: - a rá vonatkozó nyilvántartások ismerete, - betekinteni róla tarolt adatokba, - rendelkezni az adatainak - a szűkkörű, jogszabály által előírt, államigazgatási célokon felüli - felhasználásáról. - Tilos lenne általánosságban a különböző célú (pl.: pénzügyi, egészségügyi) adatbázisok olyan összekapcsolása amely az állampolgárok személyiségi profilját adhatná meg, ezzel eszközévé válhatna a személyhez fűződő jogok megsértésének.
