Szőcs Sebestyén: Polgári kori vármegyei pénzügyigazgatás iratai (Levéltári módszertani füzetek 12. Budapest, 1992)

Bevezetés

a gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket közvetlenül nem érintette. Ugyanígy nem érintette az 1891. évi XXXIII., a közigazgatás államosítását elvileg kimondó tc. sem. Időközben - az 1889. évi XXVIII. törvénycikk rendelkezéseivel - a pénzügyigazgatást gyökeresen átszervezték. Az adófelügyelőségeket megszüntették, s a pénzügyigazgatás egész középfokú feladatkörét újból az általában megyénként szervezett, a törvényhatóságtól független pénzügvigazgatóságokra ruházták. Járási fokon az adóhivatalok - a pénzügy igazgatóságoknak alárendelten - azonban változatlanul megmaradtak, s egyik legfontosabb feladatuk az egyes adók kezelése lett. A pénzügyigazgatóság vezetője a főszolgabíróknak és az adókezelést a legalsó fokon személyekre felbontva ellátó községeknek is utasítást adhatott a maga szakterületén. A törvényhatóságoknak ebbe a munkába csak minimális beleszólásuk volt. A törvény ezzel kapcsolatban azt mondja ki, hogy a törvényhatósági közegeknek a pénzügyigazgatóságokat az államjövedelmek biztosítására iránvuló eljárásukban kötelességük támogatni. A törvény értelmében igen csekély operatív feladatai a továbbiakban csak a közigazgatási bizottságoknak maradtak az adókezelés vonatkozásában. A centralizálási folyamat azonban ezzel sem zárult le. 1902-ben látott napvilágot a megyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvénycikk /1902: III. tc./ és a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendeletek. Ezeknek a jogszabályoknak a rendelkezései értelmében teljesen megszűnt a megyék vagyonkezelési önállósága, felszámolták a házipénztárokat is. A pénztári teendőket a továbbiakban az adóhivatalok látták el. A megyei központi számvevőségeket is megszüntették. Feladataikat a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek, illetve számvevőségi kirendeltségek vették át, s a törvénycikk járási számvevői állások létrehozásáról is rendelkezett. Mind a pénzügy igazgatóságok mellé rendelt számvevőségek, mind a járási számvevők,