Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)

Szócikkek A-tól Z-lg

TELEKJEGYZŐKÖNYV Az 1851-ben bevezetett Osztrák Polgári Törvénykönyv által elrendelt nyilvántartás, amely rendeltetésének megfelelően három részből áll: az A lapból, vagyis a birtoklapból, a B lapból, vagyis a tulajdoni lapból és a C lapból, vagyis a teheriapból. A birtoklap a következő adatokat tünteti fel: a község neve, a - száma; a birtokrészletek sorszámai; a helyrajzi számok; a birtokrészletek művelési ágak, valamint fekvés szerinti megjelölése; a terület nagysága. A tulajdoni lap rovatai: a birtokrészletek sorszámai; a tulajdonos neve és a tulajdonhoz! jogcím; észrevételek. A teherlap az ingatlant terhelő esetleges zálogjog vagy előzálogjog; a szolgalmak, s a törvények szerint bejegyzésre alkalmas dologi jellegű jogok ós terhek nyilvántartására szolgált. A ~-ek, valamint a —> telekkönyvi betétek a formai hasonlóság ellenére lényeges eltéréseket is tartalmaznak, így a —ek a terület nagyságára és a művelési ágakra vonatkozóan csak hozzávetőleges adatokat tüntetnek fel, a telekkönyvi betétek adatai szabatos, részletes felmérés, illetve osztályba sorolás alapján kerültek megállapításra. Továbbá: a betétekben a betétszerkesztést követő időben beállott valamennyi változást a terület szerint illetékes földmérési felügyelőség bemérései alapján átvezették, a --éknél viszont lyen jellegű nyilvántartás nem volt. Jelentős különbség az is, hogy a telekkönyvi hatóságnál őrzött —ek mellékletét csekély műszaki értékű térkép, illetve csak vázlat képezi, a telekkönyvi betétek mellékleteit pontos mérnöki munkák alapján készült kataszteri térképek másolatai alkotják. (Ez utóbbihoz — > telekkönyvi térképek.) TELEKKÖNYV Több különálló részből összetevődő nyilvántartási rendszer, amely — > telekkönyvi betétekből, — > telekkönyvi térképekből, ---> telekkönyvi mutatókból ós — > telekkönyvi irattárból áll. Telekkönyvön ezeket a részegységeket mindig együttesen kell érteni; egy helység telekkönyve ezen a nyilvántartási rendszeren belül elkülönített egység; egy-egy helység betéteit, térképeit, mutatóit és irattári anyagát a többi helység telekkönyvétől elkülönítve kezelik. TELEKKÖNYVI ÁTADÓKÖNYV A 42.100/1914. I.M. számú rendelet (JÜSZ) 122. §-a által elrendelt ügyviteli jellegű nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: iktatószám; az átvétel elismerése. (Selejtezhető.) TELEKKÖNYVI BETÉTEK A —> telekkönyv mint nyilvántartási rendszer legfontosabb egysége, amely rendeltetésének megfelelően, három részből áll: az A lapból, vagyis a birtoklapból, a B lapból, vagyis a tulajdoni lapból és a C lapból, vagyis a teheriapból. A birtoklap öt rovatot tartalmaz; ezeket a rovatokat azonban megelőzi a lap felső szélein a község neve, a — > telekjegyzőkönyvi szám, illetve a telekkönyvi betét száma, majd a lap közepén egy római szám, vagy egy keresztjel. A római szám alatt lévő egyes részletek együttvéve tesznek ki egy-egy telekkönyvi jószágtestet, míg a keresztjel alattiak mindig különkülön jószágtestek. (A római számot, illetve a keresztjelet a vonatkozó jogszabályok telekkönyvi jószágtesti jelnek nevezik.) Ez alatt a jel alatt az ingatlan jogi minőségének megjelölése található. A jogi minőség megjelölése után tüntették fel, ha az ingatlan védett birtok volt. Ezeket az adatokat követően található az öt rovat; az első a birtokrészletek sorszámait tünteti fel; a második a helyrajzi számot adja meg (a helyrajzi szám azonos a kataszteri nyilvántartásban, valamint a kataszteri térképen feltüntetett helyrajzi számmal); a harmadik rovat a részleteknek a művelési ágak, valamint a fekvés szerinti megjelölését tartalmazza, a negyedik rovat a terület nagyságát jelöli meg; az ötödik rovat a földrészletek kataszter! tiszta jövedelmének a feltüntetésre szolgált (az 1930. XXXVIII. tc. rendelkezése következtében ennek az adatnak a nyilvántartása megszűnt). A birtoklapon a fentebb felsorolt adatok mellett az ingatlannal összekapcsolt jogokat, valamint az ingatlan terhelő kötelezettségeket is fel lehetett tüntetni. Létezik"olyan birtoklap is, amelyen ingatlan nem, csupán valamilyen jog szerepei, pl. az építményi jog. A tulajdoni lap a következő adatokat tartalmazta: a tulajdonos neve; a tulajdonhozi jogcím; a tulajdon átruházására vonatkozó feljegyzések; valamennyi nyilvánkönyvi bejegyzés alá került feltétel, illetve korlátozás (ezek anélkül, hogy csupán a telekkönyvi jószágtesthez lennének kapcsolva a tulajdonos személyét gondnokság, kiskorúság stb. alapján, vagy a tulajdonos tulajdoni jogát, mint a helyettesítési vagy elővásárlási jogot illetik stb.); a jelzett körülményekben és viszonyokban előforduló