Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)
Szócikkek A-tól Z-lg
azonban a vizsgálóbíró is. A kibocsátás módozatait a 43.783/1883., a 11.837/1884., a 34.812/1889. és a 9.900/1913. I.M. számú rendeletek határozták meg. A - az alábbi adatokat tüntette fel: a terhelt neve és álneve; születési helye; állampolgársága; születésének ideje; nyelvismerete; vallása; családi állapota; foglalkozása; atyjának neve; anyjának leánykori neve; miképpen írható le a terhelt személye és különösen melyek a szembeötlő, jellemző sajátosságai (különös ismertető jelei): a/ termetében, tartásában, mozdulataiban, testén, b/ beszédében, c/ szemén, tekintetében, nézésében, d/ száján, e/ orrán, f/ fülén, g/ fejének egyéb részein, h/ kezén; milyen a terhelt: a/ haja, b/ szemöldöke, c/ bajusza, d/ szakálla; ismeretes-e a terhelt egyéb sajátossága testének ruhával fedett részén; milyen volt a terhelt legutolsó ruházata. A csak vétség elkövetésével terhelt egyén ellen ~ kibocsátásának nem volt helye, de ha az illető előállítását valamely fontos ok indokolttá tette, a vádtanács, vagy a vizsgálóbíró — > személyleírást küldött az illetékes közigazgatási, illetve rendészeti hatóságnak azzal a felhívással, hogy a keresett személy megtalálása esetén a személyleírást kiadó szervet haladéktalanul értesítsék. A 17.337/1890. I.M. számú rendelet arról intézkedett, hogy ha a körözés oka megszűnt, a ~t, valamint a személyleírást is azonnal vissza kell vonni. A ~ kibocsátása alkalmával egyébként a 24.300/1908. I.M. számú rendelet 20. §-a értelmében figyelőlapot, 21. §-a értelmében pedig (a ~ visszavonása esetén) figyelőlap-visszavonást kellett kiállítani és az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalba beküldeni. NYOMOZÓLEVÉL FIATALKORÚ TERHELT (ELÍTÉLT) ELLEN A 9.900/1913. I.M. számú, a törvényszékek és járásbíróságok használatára szolgáló iratminták tárgyában kelt rendelet által előírt formanyomtatvány, amely ugyanazokat az adatokat tartalmazta, mint a—> nyomozólevél. OKMÁNYTÁR ~ elnevezés alatt a telekkönyvi okiratgyűjtemény értendő, amely a telekkönyvi rendtartás 124. §ának rendelkezése alapján alakítottak ki. Az említett § előírta, hogy a bekebelezési kérvényhez mindazon eredeti okiratot csatolni kelt, amelyek igazolták, hogy a bekebelezés, illetve az előjegyzés jogszerűen eszközölhető. A rendtartás arról is intézkedett, hogy az eredeti iratokról hivatalos másolatok készüljenek, s az ~-ba mindig ezek a másolatok kerültek be. Ha a másolatok korában nem készültek el, a telekkönyvi hatóságnak kellett azokat elkészítenie. A telekkönyvi rendtartás 169. §-a értelmében az egy ügyre vonatkozó iratokat össze kellett kapcsolni, s az — > -ban összefűzve kellett elhelyezni. Egy-egy község iratanyagának lajstromozása együtt történt és az így kialakított" iratcsomókat az adott község —> telekjegyzőkönyvi számával jelölték meg; az irattári jellel való megjelölés pedig úgy történt, hogy a község telekjegyzőkönyvi számát törték a csomószámmal. Az ~, meghatározott időben és hivatalos személy jelenlétében, minden érdeklődő előtt nyitva állt. ÖRÖKÖSÖDÉSI BIZONYÍTVÁNY A 9.900/1913. I.M. számú, a törvényszékek és járásbíróságok használatára szolgáló iratminták tárgyában kelt rendelet által előírt formanyomtatvány, amelyet az illetékes járásbíróság akkor adott ki, ha az örökösQk az osztályt hatosági eljáráson kívül állapították meg, és az örökség tárgyai között Ingatlanok is voltak. (— > hagyatéki ügyek iratai) ÖRÖKÖSÖDÉSI ÜGYEK LAJSTROMA A közjegyzői irodákban vezetett nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám; a halálesetfelvételi ív érkezésének éve, hónapja, napja; a meghalt neve és lakóhelye; a halál helye és ideje; a beterjesztő neve; a letétnapló tétele; eljárás nélkül irt véget; az eljárás megindításának ideje; az eljárás befejezésének ideje; örökösödési vagy hagyatéki bizonyítványt kértek; bírósághoz beterjesztés ideje; gyámhatósághoz beterjesztés ideje; egyéb intézkedések; észrevételek. .
