Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)

Szócikkek A-tól Z-lg

vagy más hatósági cselekmény végzésénél jelen legyen. Szorosabb értelemben véve ~ alatt a bíróságok polgári vagy büntető perben kibocsátott meghagyását értjük, amelynek célja, hogy a felek közreműködése a jogvita elintézésénél bitosfttassék. Az - kiküldése perelőkészítő cselekmény, mely peralapításra csak az ellenfél perbe bocsátkozásával, illetőleg a keresetnek a tárgyaláson élőszóval történő előadása által vezet. (Selejtezhető.) IDŐSZAKI LAPOK TÖRZSKÖNYVE A 2.500/1914. I.M.E. számú, a sajtóról szóló 1914. évi XIV. tc. végrehajtása tárgyában kelt rendelet által előírt nyilvántartás, amely a következő adatokat tüntette fel: a lap címe; a megjelenés helye és ideje; a lap nyelve; a lap jellege; a felelős szerkesztő neve és a szerkesztői helyiség; a kiadó neve és a kiadói helyiség, a nyomdász neve és a nyomdahelyiség; a biztosíték letételének megtörténte és ideje. IKTATÓKÖNYV Valamely iratképző szerv vagy személy által vezetett jegyzőkönyv az általa intézett ügyekről, illetve azok intézésének egyes fázisairól. A jogszolgáltatási szerveknél a különféle ügyviteli szabályok rendelkeztek az ~-ek felfektetéséről és vezetéséről. Az ítélőtábláknál a 4291/1891. I.M.E. sz. rendelet értelmében a következő --eket kellett vezetni: 1/ a közpolgári- és bányaügyek, az úrbéri ügyek, a váltó-, kereskedelmi és csődügyek,valamint az 1881. évi LIX. tc. 94. §-ában felsorolt kivételes bíróságok által intézett és a 96. §. rendelkezése szerint fellebbvitt ügyek iktatókönyvét, 2/ a büntető ügyek és a pénzügyi kihágási ügyek iktatókönyvét, 3/ a fegyelmi ügyek iktatókönyvét, 4/ az 1874. évi XXXIII. tc. által a táblák hatáskörébe utalt ügyek iktatókönyvét. A külön iktatás az ítélőtábláknál a 42.400/1914. I.M. sz. rendelet értelmében megszűnt, illetve csupán az elnöki, valamint a fegyelmi ügyeket kellett külön iktatni, az egyéb ügyekre vonatkozó iratokat viszont egyetlen — > főlajstromkönyvben tartották nyilván. A Bírósági Ügyviteli Szabályzat (4291/1891. I.M.E. sz. rendelet) értelmében a peres iratokat 1915. január 1. előtt valamennyi bírói szervnél iktatták, az 1914-ben kiadott ügyviteli szabályzatok rendelkezéseinek megfelelően azonban mindenhol áttértek a peres iratok lajstromozására. A BÜSZ 113. §-a előírta, hogy az --éknek három rovatot kell tartalmazniuk. Az első rovatba a beadvány iktatószáma, az érkezés ideje, az előadó neve és az esetleges előiratok száma került. A második rovatba a beadvány példányainak és jelzeteinek számát, valamint a mellékleteket vezették be. A harmadik rovat az ügyet kezdeményező személy vagy hatóság, illetve az ellenfél nevét és a tárgyat tüntette fel. A jogszabály 341. §-a egy negyedik rovat vezetését is előírta: ebbe a rovatba a tanácsjegyzők által vezetett jegyzékek alapján az elintézés napja és az elintézés módja került. Az 1915 után használt említett iktatókönyvek kisebb módosításokkal ugyanezeket a rovatokat tartalmazták. A főügyészségeken és ügyészségeken vezetendő --ékről a 4600/1899. I.M.E. sz. rendelet (az Ügyészségi Utasítás) rendelkezett. A 117. §. értelmében az —ékbe az alábbi adatokat vezették be: 1 / A beadvány száma, előszáma, esetleg utószáma, 2/ A beadvány mellékleteinek száma, esetleg súlya és az előadó neve, 3/ A beadás napja; a beadónak és a terheltnek megnevezése, valamint a beadvány tárgyának rövid kivonata, esetleg a pénzösszeg vagy értéktárgy minősége és mennyisége, 4/ A kiadmányozás napja és azon hatóság megnevezése, ahová a kiadvány küldetett, illetve az elintézés módjának rövid megemlítése. A közjegyzői irodákban az iratok iktatására az 1874. évi XXXV. tc. (az ún. közjegyzői törvény) értelmében ügykönyveket kellett felfektetni, a következő rovatokkal: ügyszám, s a felvétel hónapja és napja, a felek nevei, polgári állásuk és lakhelyük, az ügylet megnevezése és tárgya, észrevételek. A külön vezetett hagyatéki ügykönyvek az alábbi adatokat tartalmazták: folyószám: a megbízó megnevezése és a megbízás időpontja, a megbízás tárgya, a teljesítés ideje, az iratok beadásának, valamint az okirat kiadásának az ideje, észrevételek. A közjegyzői kamaráknál vezetett - (ügykönyv, sorszámkönyv) rovatai a következők: iktatószám, hónap, nap, a felek nevei és a tárgy megjelölése. (Biztonsági filmezés után selejtezhető.) INGATLAN ÁRVERÉSEK NAPLÓJA A 42.100/1914. I.M. számú rendelet (JÜSZ) 130. §-a által előírt, a telekkönyvi hatóságoknál vezetendő nyilvántartás, amely az alábbi adatokat tartalmazta: az árverési hirdetmény száma; az árverés helye és órája; a kiküldött neve; észrevételek.