Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)

Szócikkek A-tól Z-lg

HAGYATÉKI ÜGYEK NYILVÁNTARTÁSA A 42.100/1914. I.M. számú rendelet (JÜSZ) 64. § a által előírt nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám; ügyszám; az eljárás hivatalból indult meg; az eljárás kérelemre indult meg; a nyilvántartás napjai a közjegyző részére; a sürgetések napjai a körjegyző részére az árvaszékhez beterjesztés napja; a nyilvántartás napjai az árvaszék részére; a sürgetés napjai az árvaszék részére; a bírósághoz beterjesztés napja; a bejelentés napja és módja: a/ átadás, b/ perre utasítás, c/ részben átadás, részben perre utasítás, d/ örökösödési vagy hagyományi bizonyítvány, e/ egyéb; észrevételek. HAGYATÉKI ÜGYKÖNYV---> iktatókönyv HALÁLESET FELVÉTELI ÍV A 43.194/1885. B.M. és I.M. számú, az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. tc. végrehajtása tárgyában kelt rendelet által életbe léptetett nyilvántartás, amelynek az alábbi kérdésekre kellett választ adniok: I. Személyi és családi viszonyok: 1/ az elhunytnak családi és utóneve, esetleg a személyazonosság megállapítása végett szükséges közelebbi megjelölése; 2/ polgári állása vagy foglalkozása; 3/ családi állapota; 4/ kora és vallása; 5/ születésének helye, utolsó rendes lakhelye, illetőségi községe, esetleg annak a megjegyzése, hogy az elhunyt melyik külföldi államnak volt honosa; 6/ az elhalálozás helye, napja és órája; 7/ a hátramaradt és esetleg a korábbi házastárs neve, polgári állása vagy foglalkozása és tartózkodásának helye; 8/ az Örökhagyó gyermekeinek, az elhunyt gyermekek leszármazóinak, esetleg ha leszármazók nincsenek, a törvényes öröklésre hivatott más rokonok családi és utóneve, polgári állása, kora és tartózkodási helye, az örökhagyóhoz való rokonságának megjelölése, ha pedig az örökhagyónak több házastársa volt, a gyermek mindkét szülőjének megnevezése, úgyszintén a gondnokság alá helyezett kiskorúak törvényes képviselőjének megnevezése; 9/ van-e a 8. pontban megnevezettek közt elmebeteg, siketnéma vagy gyönge elméjű, aki még nincsen gondnokság alá helyezve; 10/ van-e méhmagzat; 11/ ha az elhunyt ügyvéd vagy közjegyző volt, hivatalos pénzeket, közpénztárt vagy más pénzalapot kezelt, nyilvános jellegű iratok őrzésével járó hivatalt, gyámi vagy gondnoki tisztet viselt: annak megjegyzése, hogy a halálesetről az illetékes ügyvédi vagy közjegyzői kamara, illetőleg a felügyeleti jog gyakorlására hivatott mely hatóság értesíttetett és mikor; 12/ volt-e az örökhagyónak oly címe, rendjele vagy kitüntetése, melynek jelvényét vissza kell szolgáltatni, illetőleg amelyre vonatkozóan a haláleset következtében külön jelentést kell tenni; 13/ volt-e az örökhagyó birtokában más oly okirat, egyéb irat vagy tárgy, melyet a haláleset következtében a hatóságnak vissza kell szolgáltatni; 14/ forogtak-e fenn az elhunyt személyét illető oly körülmények, amelyek a 11-13. pontban említetteken kívül külön intézkedést igényelnek, és az esetleges intézkedés megjelölése; 15/ maradt-e végrendelet, fiókvégrendelet, örökösödési, halálesetre szóló, ajándékozási vagy házassági szerződés és hol, annak megemlítésével, hogy a halálesetet felvevő közeg a végrendeletet átvette-e és hogy ezt a haláleset-felvételi ívhez csatolta, vagy hogy a végrendelet kiadását megtagadták és mi okból; 16/ szóbeli végrendelet esetében a végrendeleti tanúk neve, polgári állása és tartózkodási helye; 17/ ha sem végrendelet, sem törvényes örökös nincsen, kit ajánl a halál-esetet felvevő közeg az eset körülményeihez képest gondnokul és annak megjegyzése, hogy elvállalja-e az illető a gondnokságot. II. Vagyoni viszonyok: 1/ létezik-e ingó vagyona, hol és miből áll, kinek a kezén van és mekkora az ingó hagyatéknak hozzávetőleges értéke; 2/ tartozik-e a hagyatékhoz ingatlan vagyon és ennek közelebbi körülírása a község ós lehetőleg a telekkönyvi számok feltüntetésével és annak közlésével, hogy mekkora az ingatlan vagyon hozzávetőleges értéke; 3/ húzott-e az elhunyt valamely közpénztárból vagy hivatalos felügyelet alatt álló alapból fizetést (nyugdijat, ellátási vagy kegydíjat, nevelési vagy egyéb járulékot); 4/ vannak-e a hagyatékban idegen letétek vagy oly vagyontárgyak, melyek másnak tulajdonát képezik; 5/ volt-e az elhunytnak életbiztosítása és melyik biztosító intézetnél, milyen öszeg erejéig; kinek a javára és hol található az arra vonatkozó kötvény. III. A törvényes képviseletre vonatkozó adatok: 1/ az apa nincs-e akadályozva az apai hatalom gyakorlásában; 2/ apa nem létében kívánja-e az anya, mint természetes és törvényes gyám, a kiskorú vagyonát kezelni; 3/ szülők nem létében azoknak családi és utóneve, polgári állása vagy foglalkozása és tartózkodási helye, akik a 1877. évi XX. tc. 39. §-a értelmében törvényes gyámságra hivatottak; 4/ szülők vagy nagyszülők nem létében azon rokonok jegyzéke, akik az 1877. évi XXXIX. tc. 142. §-a rendelkezései következtében a kiskorúak ügyeinek elintézésénél közreműködhetnek; 5/ annak a személynek családi és utóneve; polgári állása vagy foglalkozása és