Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)

Szócikkek A-tól Z-lg

állandó főcsoportokba, ezeken belül pedig ugyancsak tárgyilag meghatározott alcsoportokba kell besorolni. A főcsoportokat arab, illetve római számmal, az alcsoportokat az ABC nagybetűivel jelölték. Az egy-egy alcsoportba tartozó iratokat külön iratborftékokba helyezték, az alcsoportokon belül az egyes iratok külön sorszámokat kaptak. Az alcsoportokon belül az egyes ügyekre vonatkozó iratok ugyancsak külön, "Gyűjtőfv" feliratú —> iratborítóba kerültek. Az alcsoportok számára rendszeresített iratborítékra a 42.200/1914. I.M. és a 42.400/1914. I.M. sz. rendeletek értelmében az alábbi adatokat vezették rá: a főcsoport római száma, az alcsoport betűjele, az ügy tárgya, az ügyhöz tartozó iratok jegyzéke (a következő airovatokkal: sorszám, az érkezés napja, tárgy, esetleges észrevételek). A "Gyűjtőfv" rovatai: a beérkezés ideje, az irat száma, az ügy tárgya. 1914 előtt - mint említettük - a bíróságok elnöki iratait iktatták; 1914 után - a lajstromozás bevezetésével - ezeket az iratokat is a lajstromszámoknak megfelelően vették nyilvántartásba. A fentieknek megfelelően kezelték 1921 és 1932 között a Munkásbiztosftási Felsőbíróság elnöki iratait is. Az ügyészségeken az elnöki iratok különkezeléséről a 4700/1910. I.M. sz. rendelet intézkedett. A jogszabály a bírósági elnöki iratokéhoz hasonlóan arab számmal jelölt főcsoportok és az ABC nagybetűivel jelölt alcsoportok kialakítását írta elő. Az alcsoportokba sorolt iratokat ötévenként újrakezdődő óvkörökben helyezték irattárba az alcsoportokon belül az iratok külön ügyszámokat kaptak. Az ügyészségi elnöki iratokon belül külön sorozatban helyezték el azoknak a pereknek az iratait, amelyeket az 1894. évi XXI. tc. (a házassági törvény) értelmében a királyi ügyész, illetve az ügyészség elnöke a házasság semmisségének megállapítására indított, illetve amelyekben a házasságot megtámadta. Ugyancsak külön sorozatot alkotnak az ügyészségi elnöki iratokon belül a sajtófelügyeleti iratok is. Ezek lapbejelentések, nyomdák bejelentéseit, sajtótermékekről készült kimutatásokat, továbbá sajtórendészeti kihágásokra, valamint egyes sajtótermékek betiltására, illetve terjesztésük korlátozására vonatkozó iratokat tartalmaznak. A 4700/1910. I.M. sz. rendelet értelmében az elnöki ügyek iratait Is külön-külön iratborítókban helyezték el, s az iratborítókra az alábbi adatokat vezették rá: az ügyészség megnevezése, tárgy, az ügyhöz tartozó egyes iratok jegyzéke: a) sorszám, b) az érkezés napja, c) tárgy, d) észrevételek. 1910 előtt az elnöki iratokat az ügyészségeken is együtt iktatták a peres iratokkal, 1910 után az említett tárgyi csoportoknak és az ötéves évkorokon belüli ügyszámoknak megfelelően vették nyilvántartásba az elnöki iratokat. Az ügyészségi elnöki iratok jelentős részét képezték az ügyészségeknek a letartóztató intézetek feletti felügyeleti tevékenységével kapcsolatos iratok. Ilyenek az ügyészségeken vezetett —> fogolynyilvántartások, — > az előzetes letartóztatásokról vezetett könyvek, — > a fogházaknak adott rendelvényekről vezetett könyvek, — > valamint — > az ügyvédi beszélgetési engedélyekről vezetett nyilvántartások. Az elnöki iratok jelentős részét teszik ki a külön sorozatokat alkotó — > személyi íratok, továbbá az ügyforgalommal kapcsolatos —> ügyforgalmi kimutatások és egyéb nyilvántartások. Nagyrészt személyi vonatkozású iratokat tartalmaznak a közjegyzői kamarák, valamint az ügyvédi kamarák elnöki iratai is. A közjegyzői kamarák elnöki iratai között — > személyi és — > minősítési táblázatokat, — > közjegyzők névkönyveit, —> közjegyzőjelöltek névkönyveit, továbbá szabadságolásokra, eltávozásokra, alkalmaztatásra vonatkozó kérelmeket és ezekre adott válaszokat találunk. Az ügyvédi kamarák jellegzetes személyzeti vonatkozású elnöki iratféiesóge a —> személyi dosszié, amelyeket —> anyakönyvi lapoknak nevezett nyilvántartásokkal, valamint az ezekről készült névjegyzékekkei együttes rendszerben kezeitek. ELNÖKI TÖRZSKÖNYV Az egyes ítélőtáblai kerületekbe tartozó törvényszékek és járásbíróságok által végzett tevékenységről készült kimutatás az alábbi rovatokkal: a bíró neve; a polgári, a váltó és kereskedelmi, vagy úrbéri szakban elintézett: beadványszámot, érdemleges ítélettel rendes pert - válópert kereskedelmi pert - váltó pert; kezelt: csődügyet - úrbéri ügyet; távollét, illetve betegség esetei; a bíró minősítése; a segéd- és kezelőszemélyzet körében előfordult változások és betegségek; az ügyvitelben és ügykezelésben észleit szabálytalanságok, az ügyvitelben és ügykezelésben észlelt nagyobbmérvű elmaradások, a közjegyzők és csődtömeggondnokok eljárásában tapasztalt mulasztás és késedelem; a bíróság megnevezése; a személyzet: bíró, segéd, telekkönywezető, más kezelő, díjnok; a beadványok minősége és mennyisége: polgári - telekkönyvi - büntető - fegyelmi - összesen; részletezés: polgári per - válóper - váltókereset - kereskedelmi per - csődügy - úrbéri ügy - telekkönyvi ügy - bűnperek - másodfokú bűnügyek - bűnvizsgálat; hátralékok összesítése: perek bírók kezén -