Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 1. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)

2. Az államigazgatás szervezete a közelmúltban és napjainkban

választott országgyűlés volt, mely a legfőbb államhatalmat gyakorolta. A törvényhozáson kívül feladatkörébe tartozott a népgazdasági terv és költségvetés megállapítása, ezek végrehajtásának jóváhagyása, a nemzetközi szerződések megerősítése a hadüzenet és a békekötés, az elnöki Tanács, a Minisztertanács megválasztása, valamint a kormányprogram elfogadása. Az államhatalom központi szervei Első ülés alkalmával az országgyűlés tagjai közül elnököt, al elnököt, jegyzőket választott, és folyamatosan működő bizottságokat alakított (pl. honvédelmi, ipari, jogi, igazgatási, igaigatásügyi, kereskedelmi, kulturális stb.). 1990-ig az országgyűlés általában két ülésszakot tartott, a közbeeső idő szakokban feladatait - a megszabott keretek között - a saját soraiból választott Népköztársaság Elnöki Tanácsa látta el. Az Elnöki Tanács feladatköre kettős volt: - az Országgyűlés helyettesítése - az államfői teendők ellátása. Az államigazgatás országos hatáskörű szervei voltak: - a Minisztertanács (a kormánybizottságok) - a minisztériumok - az egyéb országos hatáskörű szervek Az államigazgatás legfelsőbb szervét, a Minisztertanácsot az országgyűlés választotta meg. Tagjai voltak az elnök, az elnökhelyettesek, a minisztériumokat vezető miniszterek, az Országos Tervhivatal elnöke és 1968-tól az államiniszterek.