Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 1. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)

1. Az írásbeliség kialakulása, az iratkezelés rendszerének változásai

Ezeken a problémákon lett volna hivatva segíteni a csoportszámos iratkezelés, amelyet 1952. január 1-től vezettek be. Az új rendszer abban különbözött a közigazgatási számrendszertől, hogy - hasonlóan a könyvtárakban alkalmazott ETO-hoz - tizedes rendszerű volt, és az ügyeket inkább tárgyi, mint ágazati alapon osztályozta. A csoportszámok általában három jegyűek voltak; az első számot a főcsoport, a második számot a csoport, a harmadikat az alcsoport jelölésére használták. Ha a három számjegy nem volt ele.dő, a besorolást további számjegyek alkalmazásával lehetett megoldani, és betűk alkalmazására is volt lehetőség. A főcsoportok a következők voltak; 1 államigazgatás 2 tervügyek 3 pénzügy 4 bányászat, kohászat 5 könnyűipar 6 mezőgazdaság 7 kczlekedésügy 8 szociális és egészségügy 9 igazságügy, rendészet • 10 nemzetközi ügyek, honvédelem Példák a csoportszámok bontására: I államigazgatás 10 államhatalmi szervek ügyei II államigazgatás szervezése 12 vállalatok szervezete, szervezése 13 működés, munkarend