Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 1. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)

1. Az írásbeliség kialakulása, az iratkezelés rendszerének változásai

métlödó ügytípusok miatt rátértek az állandó kútfők rendszerére. Ha a kútfők száma a nagy iratforgalom ellenére sem volt túl magas, akkor az elintézett, irattárba került iratokat kútfők szerint csoportosítva újra lajstromozták, és évenként 1-gyel kezdődő irattári (levéltári) számmal látták el. Ebben az esetben az iratok megtalálásához külön lajstromkönyvet (más néven irattári sorkönyvet) kellett vezetni, amely arra utal, hogy egy-egy iktatószámon nyilvántartásba vett irat milyen irattári tételszámon található. Ezt a megoldást nevezzük kútfő-tételes rendszernek. Például: Magyar Királyi Helytartótanács, városi osztály 1795. Iktatás Az irat sorszáma kelte tárgya irattározás kútfőszáma kelte 42. II. 2. Pest város iparügye II. 4. válaszlevél 39 II. 5. 43. II. 10. Buda város u.a. II. 15. válaszlevél 12 II. 16. 44. II. 18. Szeged város u.a. II. 23. válaszlevél 21 II. 25. 45. III. i. Oebrecen város u.a. III. 6. válaszlevél 42 III. 7. 46. III. 8. Pest város kereskedelmi ügye III. 17. válaszlevél 39 III. 18. 47. III. 20. Kecskemét szabadalma III. 25. válaszlevél 2 III. 26. 48. IV. 1. Buda vásári joga IV. 5. válaszlevél 12 IV. 7.