Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)

A beruházások tervezésének és lebonyolításának rendszere Az építési műszaki tervdokumentumok fajtái és tartalma

valósítása és használata három jellegzetes tevékenységi szakasznak tekinthető, mely a tervezés és tervkészítés szakaszait is alapvetően meghatározza. A folyamat egyes szakaszait jóváhagyási és hatósági engedélyezési eljárások zárják le. A beruházás különböző szakaszában, a tervezés különböző állapotában kidolgozott tervdokumentációt tervfajtának nevezzük. Az építési műszaki tervdokumentációt három nagy irategység a a/ tervrajzok, b/ terviratok és c/ tervmellékletek alkotják. E helyen nem térünk ki az iratfajták iratfogalmi meghatározásaira, mivel azok megtalálhatók a Szógyűjteményben. Itt most az építési beruházás egyes szakaszaiban keletkező tervdokumentációk tartalmi és formai jegyeinek vizsgálatát végezzük el, bemutatva az elmúlt 30-40 esztendő változásait. A tervdokumentációk tartalmát részletes utasítások szabályozták, illetve szabályozzák, meghatározva a tervdokumentációk célját, tartalmát, tartalmi sorrendjét és egyéb követelményeket, így az egyes tervfajták a beruházási folyamat szakaszjelzőivé is váltak. A beruházások tervezésének és lebonyolításának rendszere a Szovjetunió tervezési rendszerének mintájára alakult ki

, és az elmúlt négy évtizedben végrehajtott megszámlálhatatlan változtatás ellenére beruházási gyakor latunk mindmáig zavaros és bürokratikus

. Az építési beruházások szervezésének, tervezésének és kivitelezésének történelmi vizsgálata, valamint e tevékenység során keletkező dokumentumok sokasága azt bizonyítja, hogy az 1950-es évektől nagyon gyors infláció következett be a műszaki tervkészítésben. A műszaki tervdokumentációk sokasága arra vall, hogy a vizuális közlés mértéktelen, dagályos áradata sok esetben hozzánemértést, pontatlanságot, összefüggéshiányt, esetleg gondatlanságot takar. „Vizuális inflációt" eredményezhet a rejtett munkanélküliség és a bürokrácia is. Mielőtt az építési műszaki tervdokumentumok sokaságának rendezése céljából megvizsgálnánk egyetlen építmény „életét" a beruházás és a rendeltetésszerű használat tükrében, röviden áttekintjük a beruházás-tervkészítés jogszabállyal szabályozott fejlődéstörténetének 1945 utáni jellegzetességeit, főbb ismérveit. Kétségtelen, hogy a II. világháború befejezését követően azonnal meginduló újjáépítés legnagyobb akadálya a pénz- és anyaghiány volt, de az építőipari ágazat irányítási és szervezeti rendszerének átalakí-