Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)

Az állami építőipar szervezeti rendszerének kialakulása és változásai (1948-1989)

zeti szektorban dolgozik. A minisztériumok és a tanácsok által alapított kivitelező szervezetek az építési alaptevékenység mellett a kiegészítő tevékenységet folytató szervezeti egységeket önálló szervezetté - leányvállalat, társulás (közös vállalat, egyesülés, Kft, Rt) - alakították. Az óriásvállalatok pedig a szervezetkorszerűsítési törekvésekre sokszor radikális létszámcsökkentéssel reagáltak. Amint a táblázatból is kitűnik, jelentős építési munkát végeznek a nem építőipari szervezetek építőipari részlegei. Kialakulásuk és működésük a magyar építőipar „sajátossága". Ezek a kivitelező szervezetek az 1960-as évek elején keletkeztek, akkor, amikor az építési piacon a kereslet-kínálat egyensúlya - aránytalanul és tartósan - az előbbi oldalára billent. A beruházási vagy fenntartási munkát végző szervek a beruházási-építési munkák elvégzésére kényszerültek úgy, hogy saját, un. „házilagos" építőipari szervezet létrehozásával teremtették meg a munkavégzés szervezeti kereteit. Ez az oka annak, hogy az elmúlt évtizedekben a Magyar Posta, a MÁV és a vízügyi ágazat mellett a mezőgazdasági szervezetek (elsősorban a termelőszövetkezetek) építőtevékenysége nagy mértékben fokozódott . A hatodik (1981-85), de még inkább a jelen, a hetedik 5 éves tervidőszakban (1986-90) ugrásszerűen megnőtt a kisszervezetek száma és aránya. A szocialista szektorban a vállalati gazdasági munkaközösségek (VGM) és szakcsoportok alakultak, a magánvállalkozók körében a nem jogi személyiségű munkaközösségek és kisiparosok száma meghaladta a 39 ezret, ami az összes kivitelezők 84,1 %-a. Az alapítási és működési feltételek javításával nőtt az érdeklődés a vegyesvállalat iránt. 1986-ban 8, 1988 végén 13 nyugati érdekeltségű vegyesvállalat működött 724 millió Ft alaptőkével, amelyből 342,2 millió Ft a külföldi érdekeltség. A létrehozott vegyesvállalatok közül jelentősebb tőkével rendelkezik: a Club Tihany, a Salgótartjani Üveggyapot Kft, a Bramac Kft és a Fer-Bau Kft. A szocialista országok közül a bolgárok, 61 millió Ft-os alaptőkével 2 vegyesvállalatot alapítottak, 50-50 %-os részvétellel.