Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)

Az állami építőipar szervezeti rendszerének kialakulása és változásai (1948-1989)

megoldását 1952-ben a középszintű irányítás átalakításától remélték. Az ipari központokat megszüntették, helyettük trösztöket hoztak létre. „Az átszervezésben a területi elv mellett a lehető legnagyobb mérvű és teljes vertikalitásra való törekvés jelentkezett ... a trösztök az ellenőrzés és az irányítás mellett önálló gazdasági tevékenységet is végeztek". A trösztszervezetben „gúzsbakötött" vállalatok teljesítménye elmaradt a várakozástól, ezért az 1953-54-ben végrehajtott átszervezések során a trösztöket felszámolták, és a termelőegységek közvetlen minisztériumi irányítás alá kerültek. Ebben - az egész iparágat érintő - intézkedésben a vállalati önállóság növelésének igénye és szükségessége valósult meg. Az ekkor - elsősorban vállalati összevonással - alakult új szervezetek főleg „általános típusú vegyesprofilú kivitelezők" voltak. A politikai vezetés még az átszervezésekkel egyidőben a beruházások nagyarányú visszafogását határozta el (1. az 1953 júniusi párthatározat). Ez a „visszakapcsolás" évekre visszavetette az állami építőipart. 1957 végére az átszervezések hatására - megváltozott az irányítás szervezete is, fő jellemzője a kétlépcsős iparigazgatás lett. Az 1957-1968 közötti időszak a nagy nekirugaszkodások és a nagy megtorpanások korszaka az építőiparban. Az iparági fejlesztési koncepció része annak az országos gazdaságpolitikai stratégiának, amely a korábbi, súlyos gazdasági, társadalmi és politikai feszültségeket okozó gazdaságirányítás korrekcióját, új utak kialakítását célozta 1953-tól, illetve 1957-től. A gazdasági vezetés elképzeléseit a piaci ösztönzők részleges bekapcsolásával igyekezett megvalósítani. A tervezési és irányítási munka javítását szolgálta, hogy csökkentették a kötelező utasítások és tervmutatók körét. Ugyanakkor továbbra sem sikerült javítani az alacsony termelékenységen és hatékonyságon. Az építőipar - változatlanul - drágán és rossz minőségben termelt. A gazdasági ösztönzőrendszer fejlesztését szolgáló központi döntések nyomán jelentős szervezeti változások, módosulások történtek 1957 után. A második 3 éves tervidőszakban (1958-1960) az országos jelentőségű kivitelező vállalatok körében profiltisztítással egybekötött erőteljes szakosodás történt úgy, hogy tevékenységüket igyekeztek egy-egy földrajzi régióra korlá-