Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)
Az építésügy irányító és felügyeleti rendszere (1945-1989)
zása, - az újjáépítési miniszter által megállapított anyaggazdálkodási tervben rendelkezésre bocsátott tőke, nyersanyag, energia, munkaerő és szállítási eszközök tervszerű felhasználásának biztosítása az építkezések (helyreállítási munkálatok) sorrendjének megállapításával, - a romanyagok felhasználásának és az azokért járó térítés nagyságának szabályozása. Az építésügyi kormánybiztos hatásköre - a vasút, a posta, a közutak, a hidak és a gépjárműközlekedés újjáépítése kivételével - az egész országra kiterjedt, és feladatait a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatali személyzetének igénybevételével látta el. Mint már említettük, a 3950/1945. ME számú rendelet az építésügyi kormánybiztosi funkció megteremtésével egyidőben tanácsadó és véleményező testület - az Országos Építésügyi Tanács - felállításáról is intézkedett. A Tanács feladata volt, hogy véleményt nyilvánítson az újjáépítéssel kapcsolatban elé terjesztett ügyekről, ugyanakkor az országos építésügyi kormánybiztos is köteles volt város- és községrendezési kérdésekben e testületet meghallgatni. A Tanács néhány hónapos működés után, az országos építésügyi kormánybiztos állásával együtt, 1946-ban megszűnt. Az újjáépítési munkák szervezése és összehangolása, egyéb gazdasági és politikai érdekek egységes irányítás alatt működő egységes építésügyi ágazat kialakítását igényelték. E szándék alapján született az 1946. évi XXIV. törvénycikk, amely fordulópontot jelentett az építésügy felsőbb szintű szervezetében és a névváltozáson kívül jelentős ügy- és hatásköri feladatváltozásokkal - bővüléssel - is járt. A minisztérium új neve: Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium lett, mert az építési ügyek mellett a közmunkaügyek országos irányítása az új főhatóság feladatkörébe került át. A törvény alapján az építés- és közmunkaügyi miniszter ügykörébe tartozó fontosabb ügyek: - építési (magas- és mélyépítési) ügyek, kiegészítve építésrendészeti tennivalókkal - városrendezési ügyek - tájrendezési ügyek - építőipari anyaggazdálkodás és árszabályozás (az iparügyi miniszterrel közösen)
