Dóka Klára: Latin forrásszöveg olvasási és fordítási gyakorlatok II. (Levéltári módszertani füzetek 7. Budapest, 1988)

XVI. Csanádi büntető törvényszék jegyzőkönyve 1751.

/ami az A/ betűjel alatt előterjesztett jóindulatú vallatásból a legvilágosabban kiderül/ levágja, majd pedig.saját étkezésükre fordítsa, sőt /amint ezt a B/ betűjel alatt előterjesztett bizonyíték tartalmazza/, több lopást is véghezvigyen, és ezáltal saját hasznáért másokkal szemben csalást kövessen el. Mivel pedig ez az iszonyú bűn a /Hármas Könyv/ 1.részének 15.címe értelmében fejvesztés terhe alatt tilos, és a rendelet szerint az ilyen súlyos bűnöket elkövetőkre az akasztás büntetését kell kiszabni, éspedig a büntetés súlyosbításával, ezért a tiszti ügyész a tény valódiságának megállapítása után az imént idézett törvény értelmében, mivel a bűntett súlyossága ezt megköveteli, az alperest a maga érdeme szerint, másoknak pedig üdvös példaként, büntetésének súlyosbításával az akasztás büntetésére kívánja ítéltetni, a mellékbüntetésekkel. Az A/ betűvel jelzett jóindulatú vallatás tartalma a következő: 1751.január 14-én Makó püspöki mezővárosban, lopás bűntettében tetten ért Szakula János jóindulatú vallatását a következő módon végezték el: Kérdé3 Felelet /.../ Szeged szabad királyi város B/ betűvel jelzett jegyzőkönyvi kivonatának tartalma a következő: 1741.április 11-én, a gonosztevőket vizsgáló ítélőszéken, a nemes Pest vármegyében fekvő Kecskemét mezővárosból származó Szakula János ellen és ellenében, lopások miatt^índított és támasztott ügyészi perben ./ezt/ ítélték: minthogy a nemes Pest vármegyében fekvő Kecskemét mezővárosból származó Szakula János a számára megítélt kínvallatás alatt sem állított mást, mint jóindulatú vallatása során, hogy ti.Lévay Mártontól, 12 forintért vett lovát, másikért - nem tudva, hogy kezeinél lopással elvitt ló található - Madaras pusztán nemes Micolé-