Dóka Klára: Latin forrásszöveg olvasási és fordítási gyakorlatok I. (Levéltári módszertani füzetek 7. Budapest, 1988)

VII. 1728-as megyei összeírás, Csongrád megye, Algyő

A közösség kaszálója ugyanezen a pusztán körülbelül 18 szekérnyi, ebből a prédikátornak és az iskolamesternek hat szekérnyit adnak. Itt semmiféle halászati lehetőség' nincs, mivel azt a szegediek bérelték ki. Mivel a saját határbeli legeltetés semmiképpen nem elegendő számosállataik részére, ezért e pusztán legeltetnek; ebből /azonban/ házi szükségletükön kivül semmi hasznot nem húznak. A megmaradt /határ/részen több szegedi polgár szokott kb.4-0 mérőnyit elvetni a katonákkal közösen. Serked kamarai puszta A falu lakosainak ezen a pusztán a földesúrnak fizetni szokott, szintén 12 forint árendáért, bizonyos területen a szegediekkel társ-használati, legeltetési joguk van; ugyanott körülbelül kilenc szekérnyi kaszálóval rendelkeznek; fenti legelőből - levonva a levonandókat - körülbelül 34 forint, 5 dénár — hasznuk van. Az "Avar"-nak mondott téli legelő ezen a helyen nem található, hacsak az első kaszálás után nem nő ismét a közönségesen sarjúnak nevezett fű. Száraz tél esetén állataikat csak úgy-ahogy legeltethetik, kaszálásra azonban semmiképpen nem alkalmas; ha ennek ellenére a hasznavehetetlent is lekaszálnák, körülbelül 20 szekér szénát hozna. Szállások- és kertek sem a saját területen, sem pedig az említett kamarai pusztákon nincsenek, hanem a termést és a szénát házaikhoz szokták összehordani . Fark kamarai puszta Ezen a pusztán e falu több lakosa körülbelül 239 mérővel őszieket is, tavasziakat is el szokott vetni, mégsem fizetnek semmiféle árendát a kilenceid/ dik és tizedik kepén >/ kívül. Egyéb haszonvételük nincs, ----- -/Összesen:/ 355 forint, 96 dénár -