Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

I. Iratfogalmi meghatározások

2. Lajstrom: általános értelemben szintén jegyzék, amelybe bizonyos adatokat, beadványokat érkezésük sorrendjében jegyeznek be. A lajstromot lehet ív-, cédula-, kartoték formában is vezetni . 3. > Leltár 4. Diplomáciai jegyzék: a külügyminisztériumok és az idegen külképviseletek közötti diplomáciai érintkezés gyakori formája, amely lehet írásbeli és szóbeli. Az írásbeli jegyzéket (aid memoir-t) nagyobb jelentőségű ügyben a külügyminiszter intéz nagykövethez vagy követhez, illetve ezek a külügyminiszterhez. Kisebb jelentőségű ügyben az érintkezés szóbeli jegyzék (note verbale) formában történik. Ezt rendszerint ugyancsak írásban, a jegyzék másolatában adják át. Az ultimátum pedig már határidőhöz kötött, súlyos figyelmeztetésnek szánt diplomáciai jegyzék. Jegyzőkönyv Latinul: protocollum. Olyan irat, amely tárgyalásnak, nyilatkozatnak, kikérdezett személyek, tanuk, vádlottak vallomásainak, szakértők véleményének, tanács vagy tanácskozó testület ülésein elhangzottaknak a leírását tartalmazza. Belső ügyviteli könyv. Fajtái: 1. szószerinti, 2. szerkesztett, 3. határozati. Ez utóbbi a szerkesztett jegyzőkönyv egy fajtája. Amíg a határozati jegyzőkönyv csak a tárgyak és a határozatok foglalata, addig a szerkesztett jegyzőkönyv magában foglalja azt is, hogy kik, milyen sorrendben és milyen értelemben szóltak hozzá (de nem szószerint ). Mind a három fajta jegyzőkönyv készülhet ülésen, de a szerkesztett és a határozati jegyzőkönyvet néha csak az elnök, vagy a jegyző utólag diktálja le, illetve írja le. A szószerinti jegyzőkönyv egy-egy ülés, tanácskozás anyagát teljességgel tartalmazza (1. országgyűlési napló), és az események, történések rögzítése gyorsírással (és magnó) segítségével