Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

I. Iratfogalmi meghatározások

Félhivatalos irat > magánirat Felirat Felsőbb hatósághoz intézett írásos fölterjesztés. A 19. század­ban a felirat nem pontosan ezt jelentette, mert elsősorban — indítvány értelemben használták (37. a iratminta). Az egymással alá-fölérendeltségi viszonyban lévő iratképzők i­rattípusa. Feljegyzés Latinul: pro domo, azaz belső (házi) használatra készített fel­jegyzés. Elsősorban ténymegállapításra, tudomásulvételre szol­gáló irat, amelyben az ügyintézés valamelyik mozzanatában tör­ténteket rögzítik. De van olyan feljegyzés is, amely egy írá­sos előzmények nélküli, saját kezdeményezésből induló ügy indo­kairól készül. Belső ügyviteli irat. Feljelentés Az irat lényegét tekintve »- értesítés. A hatóság értesítése arról, hogy bűncselekmény történt vagy előkészületben van. Fellebbezés A nem jogerős elsőfokú határozattal szemben lehetséges jogor­voslat kérésének legáltalánosabb formája. Hatóság, bíróság dön­tése ellen felsőbb szervhez folyamodó irat (38. a, b irat­minta). Alárendeltséget kifejező irattípus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom