Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

II. Iratminták

útra lép és addig a fáig megy, amely körül árok van, innen két fáig, a hol meg- oszlik a határ Tamás ispánéval és testvéréével, Grisogonuséval, itt az útra lép és megy egészen a nagy földből hányt határjelig. Arcsán a határ a Füzegy folyótól kezdődik, innen egy tölgyfáig, innék a nagy útig, innen a dombig, amelynek vár a neve, innen a körtefáig, innen a Füzegy folyóig, innen a széles mezőig húzódik határjelről határjelre, majd így visszatér az említett Füzegy folyóig... Kelt az oklevél Katapán mester, székesfehérvári prépost, udvarunk kancellárja kezéből az Úr megtestesülésének 1193-ik esztendejében tisztelendő Jób esztergomi érsek, tisztelendő Saul kalocsai érsek, Péter egri püspök, Kalán pécsi püspök és egyúttal Dalmácia, valamint Horvátország kormányzója, Boleszló váci püspök, Ugrin győri püspök, János veszprémi püspök, Adorján erdélyi püspök, Domonkos zágrábi püspök, Mog nádorispán, ugyanakkor bácsi ispán, Domonkos országbíró és ugyanakkor bodrogi ispán, András soproni ispán, Bot bihari ispán, Macarius szolnoki ispán, István varasdi ispán, Egyed zalai ispán, Fulko vasvári ispán, István baranyai ispán, Pázmány tolnai ispán idejében. x Eredeti, kézzel, hártyára írt, latin nyelvű oklevél. (Fordította: Érszegi Géza) x FORRÁS: MOL, Q Szekció, Diplomatikai Levéltár, DL 27. x MEGJEGYZÉS: Az 1180-as évek fordulópontot jelentettek a magyar írásbeliség fejlődésében. III. Béla, a bizánci császári udvarban az írásbeliség területén szerzett korábbi tapasztalatait felhasználva, trónra jutva megszervezte a királyi udvar irodáját, a kancelláriát. A kancellária nemcsak a királyi udvar ügyintézésében, hanem a hazai írásbeliség fejlődésében is új korszak kezdetét jelzi. Ettől kezdve határozott törekvés, és szép eredmény tapasztalható az oklevelek szabályszerű kiállításában. E fejlett oklevélformának példája oklevelünk. Részei: a Szentháromsággal kezdődő fohász, a király nevével kezdődő uralkodói címfelsorolás, a köszöntés. Ezek alkotják az oklevél bevezetőjét. Az oklevél lényegi részét képezik: az általános igazságot kifejező elvi állásfoglalás arról, hogy miért keletkezik általában egy oklevél; ezt követi az elbeszélő rész, amelyben az oklevelet és így az adományt nyerő egyház történetét foglalják írásba; az elvi állásfoglalás és az elbeszélés között foglal helyet annak a megindokolása, hogy minderről miért állít ki oklevelet. A legfontosabb része az oklevélnek az, amelyikben a birtokokat felsorolják és leírják azok határait, tartozékait. Az oklevél befejező szakasza a keltezéssel kezdődik, amelyben mindig szerepel az udvari iroda vezetőjének, a kancellárnak, majd az aíkancellárnak a neve. A keltezést a méltóságsor Követi, amely eredetileg a király udvarában tartózkodó országos méltóságoknak, mintegy az oklevélbe foglalt cselekmény tagúinak nevét sorolja fel; később a főméltóságokat, függetlenül attól, hogy jelen voltak-e az oklevél kiállításánál, vagy sem. Korjelölő célzattal illesztik a végére, hogy ezáltal az azt hibásan közlő hamis oklevél könnyebben felismerhető legyen.