Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)
Előszó - Bevezetés az irattanba
döntően meghatározza, és vannak olyanok is, amelyeknél a szervek egymáshoz való viszonyának semmi jelentősége nincs (3. táblázat). Az iratok osztályozása az iratképp egymáshoz va i fl vtseonya alán Ián (Szisztematikus Irattan) fölérendeltséget kifej. Mellérendeltséget Alárendeltségét Semleges (belső ügyviteli és ügykezelési) iratok fölérendeltséget kifej. ző i-t a t típusok Semleges (belső ügyviteli és ügykezelési) iratok engedély átirat beszámoló a) ügyviteli iratok b) ügykezelési könyv felhívás (• megkeresés) előterjesztés előadói ív érkéz tetőkönyv felszólítás egyezmény felirat emlékeztető iktatókönyv határozat egyezség fellebbezés feljegyzés mii Utókönyv idézés Jegyzők felterjesztés munkanapló ' idcgciiozán mutatókönyv intézkedés szerződés felülvizsgálati munkaterv irattári sorkönyv Ítélet kérelem nyilvántartás (» szerelőkönyv) körlevél indítvány összeírás Irattári terv közlemény javaslat számadás örjegy leirat jelentés ügyviteli könyv raktári jegyzék meghagyás kérvény jegyzőkönyv nyilatkozat panasz nyilvántartókönyv parancs anyakönyv • rendelet földkönyv szabályzat -[•[ iktatókönyv törvény telekkönyv ultimátum vizikonyv utasítás vádirat - ' végzés 6. ) A forrásanyag vizsgálójának figyelemmel kell lenni az irat létrejöttének módjára, körülményeire, azaz az ügyvitelben elfoglalt helyére is. Az iratnak, mint az írásbeli ügyintézés termékének keletkezési folyamatát, az irat fejlődését a genetikus irattan vizsgálja. Ennek alapján az irat lehet: beadvány - kiadmány fogalmazvány - tisztázat' 4 eredeti irat - másolat hiteles irat - hamisítvány 7. ) Az iratok az ügyvitelben elfoglalt funkciójuk (szerepük) alapján két csoportra oszthatók.
